Kritikus mértékű szakdolgozói és orvosi létszámhiány veszélyezteti a magyar kórházak napi működését, hangzott el az ATV Híradóban.

Az orvostudomány ma már krónikus, progresszív betegségként határozza meg az elhízást, amelynek több mint kétszáz szövődménye lehet, írja a Telex.

Úgy tűnik, a szakdolgozók egy része már nemcsak a rendszerben, hanem a saját kamarájában is csalódott: alternatív közösségek szerveződnek, a közösségi médiában egyre hangosabb a kritika. Balogh Zoltánnal, a MESZK elnökével bizalmi válságról, a kamara mozgásteréről, érdekérvényesítő erejéről és a betegbiztonság határairól beszélgettünk.

Hiányszakmának számító segédápolói pozíciókat töltenek be a programban végzett szakemberekkel Budapesti Károlyi Sándor Kórházban.

Tóth Gáborral, a Magyar Kórházszövetség elnökével – aki a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgató főorvosa is – a kórházak adósságáról, a vidéki ellátás jövőjéről, a várólistákról, a fertőzési adatokról és a kórházigazgatók mozgásteréről beszélgettünk.

Kíméletlen számvetés Orosz Éva most bemutatott új kötete a mindenkori kormányok elhibázott vagy félbemaradt reformjairól. A közgazdász professzor – akit a magyar egészségpolitika „élő lelkiismeretének” neveztek – látleletet adott a magyar egészségpolitika négy évtizedéről, de a könyvbemutatón egy lehetséges fordulat esélyei is mérlegre kerültek.

A Pécsi Tudományegyetem stratégiai lépést tett az ágazati munkaerőhiány enyhítése és a társadalmi inklúzió előmozdítása érdekében.

A projekt célja a képzést követően szakmailag integrálható, hátrányos helyzetű roma nők nyílt munkaerőpiacra történő kilépésének támogatása.

Az egészségügyet sújtó munkaerőhiány hátterében a közvélekedéssel ellentétben már nem kizárólag a bérkérdés áll, derül ki az Economx cikkéből.

A jövő héten induló, 8,76 milliárd forintos GINOP Plusz keretprogram központi szerepet szán a foglalkozás-egészségügyi szakorvosoknak.