A krónikus vesebetegség (CKD) napjaink egyik legjelentősebb, mégis súlyosan aluldiagnosztizált népbetegsége. A fenntartható egészségügyi ellátás érdekében a hangsúlynak a proaktív szűrésre és a korai kombinált terápiára kell áthelyeződnie.

A krónikus vesebetegség (CKD) a 21. század egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása. Bár a diagnosztikus kritériumok régóta egységesek, a felismerés továbbra is késik, és a betegek többségénél a betegség csak előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra.

A krónikus vesebetegség (CKD) a 21. század egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása. Bár a diagnosztikus kritériumok régóta egységesek, a felismerés továbbra is késik, és a betegek többségénél a betegség csak előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra.

Olcsó és egyszerű laborvizsgálattal kimutatható, korai stádiumban a rendelkezésre álló gyógyszerekkel jól kezelhető, ám a krónikus vesebetegek 70 százaléka mégis „az utcáról esik be” a dialízis programba – derült ki a vese világnapi konszenzuskonferencián.

Becslések szerint mintegy másfélmillió, a vesebetegség szempontjából veszélyeztetett ember élhet Magyarországon, pontos számuk azonban nem ismert, hiszen mire a krónikus vesebetegség tüneteket okoz, a kór már előrehaladott stádiumban van.

Becslések szerint mintegy egymillió, a vesebetegség szempontjából veszélyeztetett ember élhet Magyarországon, számuk azonban pontosan nem ismert, hiszen mire a krónikus vesebetegség jól felismerhető tüneteket okoz, a kór már előrehaladott stádiumban van.

Részben az új informatikai megoldások segítségével immár az otthoni művesekezelés is sokkal több betegnek válik elérhetővé.

Szeptembertől már az egészségbiztosító kezeli a nephrológia regisztert, amelybe kötelező lesz jelenteni.

Ma Magyarországon 60-70 ezer embert kezelnek vesebetegséggel, ebből több mint 6500 szorul dialízisre, derül ki a hvg.hu riportjából.

Immár elérhető a hóvégi, 19. alkalommal sorra kerülő Debreceni Nephrológiai Napok (DNN), az egyik leglátogatottabb magyar továbbképző kongresszus részletes programja.