Medical Online >> Rovatok >> Egészségügy – politika és üzlet
2026-09-29
Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]
Nincs szándék a peres előirányzat bővítésére, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) intézményenként egyezteti, hogy a műhibaperek költségeit miként tudják kifizetni a kórházak – mondta Szőke Irma, a főigazgatóság gazdasági vezetője.
A Pest Vármegyei Főügyészség kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi piacon megjelenő magánegészségügyi szolgáltatók kapcsán a fogyasztói jogok betartására.
Központi Pertámogatási Rendszert hoznak létre az Országos Kórházi Főigazgatóságon, ahol immár pontosan ki tudják számítani, hány orvosra vagy nővérre van szükség egy-egy ellátóhelyen – derült ki a Magyar Kórházszövetség XXXVII. Kongresszusán, ahol az intézmények minőségértékelésének adatairól is beszámoltak.
Január 2-től jelentős változás lépett életbe a személyi jövedelemadótól mentes juttatások köre tekintetében. A módosítás a sérelemdíjak adómentességét érinti – írja a jogiforum.hu.
November végén választott új vezetőséget a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amelynek elnökségében titkárként kapott helyet Keczéry Attila zuglói háziorvos, aki – édesapja nyomdokaiba lépve – 1998-ban választotta ezt a hivatást.