Az egészségügyi miniszter a Facebookon jelentette be, hogy kiket érint az egészségügyben a béremelés, és milyen bértáblát terveznek.

Novemberre csúszhat a korábban október közepére ígért várólista-csökkentési program indítása, derül ki a Népszabadság írásából.

 „A beszállító magányossága” – megkapó cím. Bevallom, én is beleborzongtam ebbe a magányba. Nehéz lehet monopolhelyzetben beszállítani az állami egészségügy jelentős részének, különösen úgy, hogy ezt a helyzetet központi közbeszerzés teremti meg. A magány kétségtelen, a versenytársak hiánya valóban magányossá teheti az embert.

A kiszervezésről és visszaszervezésről szóló előző cikkemben azt mutattam meg, hogy ezekről a döntésekről nem ideológiai, hanem hatékonysági és minőségi alapon érdemes gondolkodni. A következő hetekben konkrét példákon folytatom a vizsgálatot. Felváltva kerül sor egy-egy funkcionális háttérszolgáltatásra és egy-egy szakmai területre. Elsőként a takarítást vesszük elő.

Ellátási alapcsomaggal nem készül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő új főigazgatója, Kaló Zoltán, ellenben büntetések helyett pozitív ösztönzőkkel, adatalapú döntésekkel és egészségnyereség-méréssel alakítaná át a hazai ellátást.

Az egészségügyi miniszter felszólalásával kezdődött az Országgyűlés keddi ülése, Hegedűs Zsolt nemzeti ügynek nevezete az egészségügyet.

Nyílt levélben fordult Magyar Péter miniszterelnökhöz Sándor Mária, a „fekete ruhás nővérként” ismertté vált civil aktivista.

Fontmilliárdok vesztek kárba a védőfelszerelések beszerzése során a nagy-britanniai koronavírus-járvány első szakaszában.

A modellváltásról, a KEF-rendszerrel kapcsolatos konfliktusokról, a radiológia és a meddőségi ellátás visszaszervezéséről, valamint a csúcstechnológiai beruházások és a népegészségügy kapcsolatáról is beszélgettünk Fendler Judittal, az SZTE kancellárjával.

Az IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja legutóbbi lapszáma összefoglalja a 2025-ben előfordult hazai egészségügyi kiberincidensek jellemző formáit.