A közel 1,63 milliárd forint értékű eszközbeszerzés a hazai meddőségi ellátás műszaki és laboratóriumi feltételeinek korszerűsítését szolgálja.

Struktúrájában megtartják, működésében és feladataiban azonban alapvetően alakítják át a kollegiális szakmai vezetői hálózatot – jelentette be Darvai László helyettes államtitkár a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) XXXI. Őszi Konferenciáján.

Hozhat-e áttörést a betegelégedettségi platform, a magán- és állami szektor összehangolása, vagy az alapellátás gyökeres reformja egy olyan rendszerben, ahol még a kocsmának sincs valódi alternatívája?

Közös jelentést adott ki az európai egészségügyben alkalmazott mesterséges intelligenciáról az EASAC és az FEAM, olvasható az MTA összefoglalójában.

Mellrákprevenciós mobil programot indít a legszegényebb településeken élő nők számára a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a higiéniai papírtermékeket gyártó Vajda-Papír októberben.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Az ellenőrzési, finanszírozási és vezetői rendszer átalakításának részleteiről is beszélt Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Magyar Kórházszövetség XXXVIII. Kongresszusának második napján, csütörtökön, Siófokon. Az egy órás miniszteri expozé után újabb egy órában válaszolt a kérdésekre.

Ahol a szakorvosi elérés nehezebb, a technológia egyfajta pótmegoldásként jelenik meg. A gyógyszerek mellékhatásairól a 30–39 évesek tájékozódnak a leggyakrabban az MI segítségével, derül ki az NN Biztosító Egészség 2026 kutatásából.

A változtatások pontosítják az egyes miniszterek feladat- és hatásköreit, egyértelműsítik az államigazgatási szervek irányítását, és megerősítik a kormányzati döntéshozatal rendszerét.

A PwC Magyarország reprezentatív piackutatása szerint a felhasználók bíznak a központi platformokban, de a rendszerszintű hatékonyságot gátolja az egységes betegút hiánya.