A fekete ruhás ápolónőként ismert Sándor Mária a Népszabadságnak nyilatkozva azt mondta, a tizenegy évvel ezelőtti jóslata mára valósággá vált.

Cselekvőképesebb, területi beavatkozási képességgel felvértezett struktúrára lenne szükség, mondta Oroszi Beatrix az InfoRádióban.

Hozhat-e áttörést a betegelégedettségi platform, a magán- és állami szektor összehangolása, vagy az alapellátás gyökeres reformja egy olyan rendszerben, ahol még a kocsmának sincs valódi alternatívája?

Közel 200 millió forintos projekt keretében alakít ki integrált palliatív ellátási egységet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Oktatókórház.

Átfogó szervezeti és szemléletbeli reformokat hirdetett Constantinovits Miklós, az Országos Mentőszolgálat újonnan kinevezett főigazgatója.

November 1-jével újra megalakul az önálló Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), jelentette be Ilku Lívia a PharmaOnline szerint.

Az egységes alapellátási ügyelet ugyan a biztonság érzetét kínálja a lakosság számára, de jelenlegi formájában egy drága és kihasználatlan rendszer, miközben az oda integrált kapacitások jóval többre lennének képesek.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

A finanszírozási kihívásokról és a humánerőforrás-hiányról is beszélt Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke az InfoRádió műsorában.