Nyolc évvel ezelőtt 50, 2013-ban 41, tavaly 30, idén pedig 18 betegjogi képviselő igyekszik megoldani az ország valamennyi egészségügyi ellátással kapcsolatos panaszát – derült ki a Magyar Kórházszövetség XXXI. kongresszusán Egerben.

Trócsányi Sára szeptember 1-jétől adatvédelmi tisztviselő, míg október 1-jétől az Adatvédelmi és Betegjogi Központ vezetését is ellátja.

Bár a kampányidőszakba lépve az ágazat vezetése leginkább a pozitív híreket ismételgeti, már Zombor Gábor idejében megfigyelhető volt, hogy az egyes szakmai döntések előkészítésének feladata már nem az Egészségügyi Szakmai Kollégiumban összpontosul.

Az elmúlt hét évben a Nemzeti Együttműködés Rendszerének orkán erejű szele lerombolta a hazai egészségügy sokszínű, érdektagolt világát, írja a Magyar Narancs blogján Kökény Mihály.

2015 márciusában a Szent Imre Kórház pszichiátriáján egy vajúdó nő nem kapott orvosi segítséget és a csecsemője meghalt, írja a Zoom.

A jövő évi büdzsé tervezete szerint 150-200 milliárd forinttal több jut az egészségügyre 2018-ban, így az idei évi többlettel együtt a teljes növekmény eléri a GDP 1,5 százalékát – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán a Magyar Kórházszövetség XXIX. Kongresszusát záró egészségpolitikai blokkban.

Rövidíteni kell a járóbeteg-rendeléseken a várakozási időt, mert már a betegjogi képviselőknél is panaszkodnak az emberek, írja a Magyar Idők.

Az épp húsz évvel ezelőtt elfogadott, s azóta is hatályban lévő egészségügyi törvény megfogalmazásának időpontjában egy olyan témára fűzték fel szabályainak összességét, amely abban az időben még ritkaságnak számított. A jogszabály alapköve ugyanis a betegjog.

Az OBDK 2017. január 1-jei hatállyal az Emberi Erőforrások Minisztériumába (Emmi) olvadt, és önálló szervezeti egységeként, Integrált Jogvédelmi Szolgálatként működik tovább.

Az OBDK főigazgatója is azok között volt, akik miniszteri elismerést kaptak a szociális és gyermekvédelmi területen végzett munkájukért.