Azoknál a kontrollálatlan állapotú, súlyos eozinofil asztmás betegeknél, akiknél az omalizumab kezelést mepolizumabra váltották, javult az asztmakontroll, az egészségi állapot, a tüdőfunkció, és csökkent az exacerbatiós ráta, valamint az eozinofilszám.

A pulmonológus számára az atópiás eredetű betegségek leggyakoribb formája az asztma. Az asztma diagosztikája évek óta jól meghatározott irányelvek alapján történik, azonban terápiája tekintetében paradigmaváltást élünk át, ennek legfontosabb elemeit tárgyalja a közlemény. Aktuálitását az is alátámasztja, hogy 2022 januárjában jelent meg a hazai EMMI irányelv az asztma ellátásával kapcsolatosan, amely a legfrissebb tudásanyagot ötvözi a hazai klinikai gyakorlattal.

Az omalizumab-kezelés alatt álló, de kontrollálatlan állapotú, súlyos eozinofil asztmás betegeknél a mepolizumab-kezelésre váltás klinikailag jelentős mértékű javulást idézhet elő több kimenet vonatkozásában is – a kiindulási paraméterektől függetlenül.

Az asztmás betegek 5−10%-át kitevő súlyos asztmások esetén a terápiás továbblépés lehetőségét évtizedeken át a szisztémás szteroiddal történő kiegészítés jelentette. Napjainkban újabb teret nyitott a biológiai terápiás szerek megjelenése és az allergénspecifikus immunterápia. Az előbbivel csökkenthető a szteroidterhelés, az utóbbival pedig főként a betegség korai fázisában lehet befolyásolni a kórkép természetes lefolyását. Újabban előtérbe helyezik a tünetvezérelt gyógyszerelést is rohamoldó és gyulladáscsökkentő/kontrolláló gyógyszerkombináció alkalmazásával.

A krónikus spontán urtikária betegség kezelésében az elmúlt években lényeges változást hozott az anti-IgE kezelés bevezetése, írja a PharmaOnline.

Krónikus urticaria esetén egy adott antihisztamin hatástalansága esetén akár más hatóanyagú antihisztamin alkalmazása is eredményes lehet.

Az urticaria gyakori, hízósejt által mediált betegség, amely csalánkiütés és angiooedema vagy mindkettő képében jelentkezik. Az akut urticaria élettartam-prevalenciája körülbelül 20%, a kezelés tüneti. A krónikus spontán és egyéb krónikus urticariák rontják az életminőséget, az iskolai és munkateljesítményt, valamint a szubjektív jóllétet, ezért fontos a kiváltó tényező elkerülése, a mediátorfelszabadulás csökkentése, és a tolerancia kialakítása. Az ajánlások 2013-as frissítése számos változást eredményezett a felosztásban és a terápiában.

A gyógyszerek okozta allergiás reakciók súlyos népegészségügyi problémát jelentenek. Kiemelten jelentősek az életmentő gyógyszeres kezelések meghiúsulása esetén, elsősorban a rák, a HIV/AIDS, a cystás fibrosis és a rheumatoid arthritis gyógyítása során.

A bőrgyógyászati allergológiai kórképek előfordulási gyakorisága, más allergológiai kórképekhez hasonlóan növekedik. A legismertebb betegségek, melyek ebbe a csoportba tartoznak a csalánkiütések (urticariák), az ekzemák és a gyógyszerallergiák.