Inovatív biomarker-vizsgálati csomagot és a terápiás válasz objektív értékelését támogató szoftveres keretrendszert fejlesztettek ki.

Figyelemre méltó földrajzi mintázatot mutatnak a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kullancsfigyelő programjának 2026-os adatai.

Egy hordható eszköz segítségével könnyebben azonosíthatóvá válhat a magas vérnyomás egyik gyakori oka, a primer aldoszteronizmus, írja a Liner.

Az egészség, az anyagi stabilitás, a családi, baráti kapcsolatok határozzák meg elsőként az életminőséget a magyar lakosság szerint.

A most kiadott módszertani útmutató a járvány elleni fellépés egyik sürgősen kezelendő részterületére, a veleszületett szifilisz visszaszorítására összpontosít.

A hibák eltussolása és a felelősök keresése helyett nyílt adatok, rendszerszintű tanulás és biztonságosabb betegutak – ezt tűzte most zászlóra az egészségügyi ágazatvezetés. A közel két évtizede épülő betegbiztonsági szemlélet így végre kikerülhet a szakmai műhelyek fogságából, és a mindennapi ellátás részévé válhat.

A Válasz Extra stúdiójában Sótonyi Péter és Dénes Tamás beszéltek a lábmentés rejtett buktatóiról, a késői felismerésről és a megelőzés hiányosságairól.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ nyilvánosan elérhetővé tette az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések intézményi adatait.

A táplálásterápia a modern, bizonyítékokon alapuló orvosi ellátás alapvető eleme, amelynek célja az egyén aktuális igényeihez igazított energia- és tápanyagszükséglet biztosítása. Napjainkban a komplex betegellátás alapvető részét képezi; a mortalitási valamint morbiditási mutatókra gyakorolt hatása messze túlmutat a klasszikus értelemben vett “alultápláltság” rendezésén. Nemzetközi ajánlások és irányelvek hangsúlyozzák, hogy a nem megfelelő tápláltsági állapot már a betegségek korai stádiumaiban befolyásolja a prognózist, növeli a szövődmények előfordulását és rontja az életminőséget. Az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek kulcsszerepet töltenek be a veszélyeztetett betegek azonosításában, a táplálásterápia indikációjának felállításában és a hosszú távú gondozásban.

A sikeres táplálásterápia nem csak az egyénre, hanem az egészségügyi költségvetésre is pozitív hatással van. A tápláltsági állapot javítása csak megfelelő beteg együttműködéssel érhető el. Ehhez nekünk, egészségügyi dolgozóknak ismernünk kell a sikertelenséghez vezető tényezőket és az azok kiküszöbölését célzó beavatkozási lehetőségeket. Ezek a tényezők összefügghetnek a beteg környezetével, családjával és az ellátó egészségügyi személyzet tudásával, hozzáállásával is. Vannak a beteg egyéni adottságaiból adódó befolyásoló tényezők és az alkalmazott tápszerek tulajdonságai sem semlegesek a siker szempontjából.