A gyermekorvosok fogorvosokkal való szoros együttműködése hozzájárulhat ahhoz, hogy a szájápolás már az első fogak előtörését megelőzően a mindennapok része legyen. Mindez – vizsgálatokkal alátámasztott módon – kedvezőbb klinikai kimeneteket és alacsonyabb költségvonzatot eredményez a fogszuvasodás vonatkozásában is.
Egy szakirodalmi áttekintés a probiotikumok fogyasztásához köthető klinikai és transzlációs bizonyítékokat foglalta össze, különös tekintettel a bél-agy tengely feltételezett mechanizmusaira és azokra a lehetséges hatásokra, amelyek a szorongás, depresszió, bipoláris zavar és a szkizofrénia esetén jelentkezhetnek.
A Saccharomyces boulardii probiotikus hatása hátterében számos mechanizmus áll. A S. boulardii-hoz a béllumenben és a bélfalban kifejtett hatások köthetők, illetve immunmoduláló hatást is leírtak esetében.
A Saccharomyces boulardii egy élesztőgomba, amely probiotikus sajátosságait eukarióta felépítésének is köszönheti. A liofilizált S. boulardii hatásossága a hasmenés számos formájának megelőzésében vagy kezelésében klinikailag igazolt.
A személyre szabott fájdalomcsillapítás a fájdalom erőssége és jellege mellett számos egyéb szempont, köztük a fennálló vagy a kórtörténetben szereplő alapbetegségek figyelembevételét is igényli. Az analgetikus létrának már az első lépcsőjén is analgetikumok és nemszteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) hatóanyagok széles kínálata áll rendelkezésre. Az NSAID-ok – az analgetikumokhoz képest – jelentős gyulladáscsökkentő potenciállal is rendelkeznek. Ugyanakkor, az NSAID-okra sem szabad egységes kategóriaként tekinteni. Az egyes NSAID-ok ciklooxigenáz-1 és -2 enzimek irányába mutatott affinitása iránymutató a hatóanyagok gasztrointesztinális, illetve kardiovaszkuláris biztonságossága tekintetében.
A nyelőcső betegségeiben szenvedő betegek számára jelenleg csak kevés hatékony kezelési lehetőség áll rendelkezésre. A gyógyszerek célzott eljuttatása ebbe a szervbe technikailag nehéz és gyakran jár nemkívánatos mellékhatásokkal.
A mikrobiom egészségben és betegségben betöltött szerepéről egyre több adat lát napvilágot. A gazdaszervezet és mikrobák közötti interakciók vizsgálata intenzív kutatási célponttá vált az utóbbi években, mind gasztroenterológiai, mind más szervrendszerek betegségeiben.