A HUN-REN KOKI kutatói feltárták a mikroglia sejtek szerepét a Covid-19-cel összefüggő agyi károsodás kialakulásában.

Az agyat és az idegrendszert megtámadó, ma még gyógyíthatatlan sclerosis multiplex betegséggel élők egyre nagyobb aránya 50 év feletti.

Az idei Magyar Tudomány Ünnepe programjai közt november 26-án rendezik meg a „Poszt-Covid-jelenségek kutatása” című szimpóziumot.

Gyulladásos bélbetegség, sokízületi gyulladás, pajzsmirigybetegség, depresszió, fertőzések is gyakrabban fordulhatnak elő sclerosis multiplexes betegeknél.

A KOKI kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy agyi sérülések esetén miként lépnek működésbe az agy fő védekezősejtjének számító mikrogliasejtek.

Mielőbb fel kell ismerni és halogatás nélkül a betegségaktivitásnak megfelelő erősségű terápiával kezelni kell a sclerosis multiplexet.

Megjelent a Magyar Neuroimmunológiai Társaság legújabb szakmai ajánlása a sclerosis multiplex diagnosztikájáról és kezeléséről.

17 hazai SM-szakértő által kialakított, 8 pontból álló konszenzusajánlást fogadtak el a hullámzó kórformájú (relapszáló-remittáló) SM kezeléséről.

A sclerosis multiplexben (SM-ben) szenvedő betegek ellátása a társszakmák együttműködését is igényelve egyre komplexebbé válik. A betegút koordinálásában, az alkalmazott gyógyszerek monitorizálásában az SM-nővérek jelentős szerepet töltenek be. Európa számos országában létezik SM-szaknővér képzés, ennek mintájára hazánkban is folyamatban van az SM szaknővéri végzettséghez szükséges képzés összeállítása és akkreditálása.

A betegek tüneteiről való beszélgetés az orvosok leggyakoribb kommunikációs feladata. Egyszerűnek tűnő volta ellenére azonban ez a kommunikációs helyzet számos nehézséggel járhat. Különösen így van ez a sclerosis multiplex esetében, amelyben a tünetek sokszínűek, és ezek intenzitása, időbeni megjelenése is rendkívül változatos.