Úgy tűnik, nem csak a finanszírozás alapkérdéseiben van nézetkülönbség a Nemzetgazdasági Minisztérium és az egészségügyet felügyelő belügyi tárca között, de az események arra utalnak, hogy az intézmények eszközbeszerzése okán is elkezdődött a szkander – derült ki a XXXI. Magyarországi Egészségügyi Napokon, ahol az is elhangzott, jövőre 80 milliárd forintos többlethez jut az ágazat.
Bár a koronavírus-járvány idején számos szakmai kritika érte a C19_SPACE programot, az egészség-gazdaságtani elemzések szerint a sürgősségi helyzetekre irányuló stratégiai munkaerő-fejlesztés gazdaságilag megalapozott és kulcsfontosságú az egészségügyi rendszer jövőbeli ellenálló képességének biztosításában.
Nincs az rendben, hogy az orvos pontosan tudja, hogy a beteg sorsa a fogyástól, a mozgástól fordulna meg, és bár sokan szakavatottan foglalkoznak életmódorvoslással Magyarországon, alig néhány irányelv segíti a munkájukat, miközben kóklerekkel és gazemberekkel kell felvenniük a versenyt.
Pintér Sándor nyugállományú rendőr vezérezredes – jelenleg egészségügyért is felelős miniszter – döntése értelmében a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója, aki 29 évvel ezelőtt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál kezdte a pályafutását, egyáltalán nem ért ahhoz, amivel az elmúlt – kis híján – 30 évben foglalkozott.
A hazai ellátórendszer digitális átállásának aktuális helyzetéről, az európai egészségügyi adattérről, a kórházak kiberbiztonságáról, és a magyar egészségügyi adatvagyon felhasználásáról is szó esett a XXIII. Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferencián.