A hálapénz eltűnt, de a korrupció nem
Magyarország 2025-ben ismét az EU legkorruptabb tagállamai között szerepel a Transparency International rangsorában, írja az Economix, jelezve: miközben az egészségügyben a hálapénz visszaszorult, a magyarok még mindig egy esetleges miniszterelnöki vita toptémái közé az egészségügyet és a korrupciót sorolják.
A lap szetint már negyedik éve szerepel az Európai Unió legkorruptabb tagállamaként Magyarország a Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexén. Magyarország 2025-ben 40 pontot ért el a maximális százból, ami egyetlen év alatt további romlást jelent: a globális rangsorban a 82-dik helyről a 84-dik helyre csúsztunk vissza. Ez minden korábbinál rosszabb eredményt jelent, és uniós összevetésben Bulgáriával holtversenyben a sereghajtó pozíciót sikerült megszereznie Magyarországnak.
A tartósan gyenge teljesítmény mögött a jelentések szerint nem egyszeri kilengés, hanem rendszerszintű problémák húzódnak: a jogállami intézmények leépülése és a politikailag vezérelt erőforrás-elosztás. Az elmúlt másfél évtizedben ugyanakkor kettős kép rajzolódott ki. Miközben a nagyszintű, szervezett korrupció üldözése rendre elmarad, a kormány több területen látványosan visszaszorította a mindennapi kiskorrupciót. Ide tartozik a rendőrségi kenőpénzek csökkenése vagy az egészségügyben korábban tömegesen jelenlévő hálapénz kriminalizálása.
A 21 Kutatóközpont idén januárban készült kutatása szerint – mivel a választási kampány kellős közepén vagyunk – a magyarok egyértelműen igénylik a miniszterelnök-jelölti vitát, ahol a mindennapi életet meghatározó ügyek kerülnek előtérbe. A top témák között szerepel a megélhetés (21 százalék), az egészségügy (19 százalék) és a korrupció (15 százalék) is.
Az egészségügy különösen érzékeny terepe a korrupciós kockázatoknak. Az átláthatatlan hátterű magántőkealapok az utóbbi években jelentős állami megrendelésekhez jutottak, összesen több ezer milliárd forint értékben. A TI jelentése szerint például a B + N Referencia Zrt. közel ezermilliárd forintnyi, jellemzően egészségügyi intézmények üzemeltetéséhez kapcsolódó tendert nyert el, sokszor egyszereplős keretmegállapodások keretében a központi beszerző, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) megbízásából. A koncentrált piac és a korlátozott verseny a szakértők szerint növeli a rendszerszintű visszaélések kockázatát. Ugyanakkor a jelentésben kiemelik, hogy a hálapénz elleni fellépés kézzelfogható eredményeket hozott a hazai egészségügyben. A 2021-ben bevezetett tiltás óta több mint négyszáz egészségügyi dolgozóval szemben indult eljárás vesztegetés gyanúja miatt. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) adatai szerint 375 ismert és további több tucat ismeretlen orvos, valamint közel kétszáz más egészségügyi dolgozó érintett az eljárásokban.
