A genetikai vizsgálatok ma már széleskörűen elterjedtek és beépültek a napi orvoslás és az egészségmegőrzés folyamatába.

Papp Zoltán professzort, a szülészeti genetika úttörőjét nem kell bemutatni a hazai orvostársadalomnak. A Medical Tribune-nek adott exkluzív interjújában betekinthetünk a kezdetekbe, a magyar tudomány történetének fontos fejezetébe.

Elég az egészségügyben körülnézni, hogy megértsük, miként bánnak azokkal, akik nemi identitásuk, anatómiai állapotuk vagy szexuális orientáltságuk okán mások. Rozsos Erzsébet ápolásetikus írása a Népszavának.

Az OTSZ Online szerint a depressziós betegek agyában nemi hovatartozástól függő, és eltérő genetikai mechanizmusokra utaló jeleket találtak.

Megszületett a 80. olyan baba, aki a néhány napos embriókon végezhető vizsgálatnak köszönhetően nem örökölte a családjában előforduló genetikai rendellenességet.

A kongenitális adrenális hiperplázia (CAH) egy autoszomális recesszív módon öröklődő betegség, melynek incidenciája 1/10000−15000 élveszületés. 

A leggyakoribb magzati kromoszóma-rendellenességek kiszűrését egyetlen anyai vérvétellel lehetővé tevő eljárást vezettek be Szegeden.

A mezőgazdaság kialakulása után a vagyon és a hatalom nagyobb szerepet játszhatott a férfiak génjeinek átörökítésében, mint a testi-lelki egészség: 4-8 ezer évvel ezelőtt az utódnemző férfiak aránya drasztikusan lecsökkent.

Tyúkgének vizsgálatával cáfolta egy nemzetközi kutatócsapat azt a korábbi feltételezést, hogy egyes nemmel összefüggő kromoszómák, így a férfiak Y-kromoszómája eltűnőben van.

85 éves Klein György, a tumorimmunológia egyik megteremtője, aki Kertész Imre szavaival „univerzális zseni módján éppoly affinitást tanúsít a természettudományok, akár a matematika vagy a nyelvek iránt”.