Valójában az elhízás számos kóros állapothoz és a mortalitás emelkedéséhez kapcsolódik. Közelebbről, a túlsúly és az elhízás jól ismert rizikófaktorok számos gasztrointesztinális (GI) betegségben, mint a funkcionális GI betegségek, a gyulladásos bélbetegségek (IBD), a hasnyálmirigy-gyulladás és a GI rák.

A súlycsökkentés céljából jelenleg elérhető gyógyszerek alkalmazhatóságát a magas ár mellett a mérsékelt hatékonyság is akadályozza és egyesek biztonságossága sem kellően bevizsgált. A táplálék stimulálta enterohormon analógok, így a glucagon-like peptide-1 receptor agonisták viszont forradalmasítják a metabolikus medicinát. Nemcsak antidiabetikumként kiválóak, hanem emelt adagban – jó tolerálhatóság mellett – a súlyfelesleg és szövődményeinek egyre hatékonyabb kezelésére is alkalmasak.

Elhízott nőknél hosszabb a fogantatási idő, alacsonyabb a termékenységi arány és gyakrabban fordul elő vetélés. Az elhízás megváltoztatja az olyan hormonokat, mint az adiponektin és a leptin, ami a hipotalamusz-hipofízis-ivarmirigy tengely minden szintjét érinti. A glikációs végtermékek (AGE-k) és a monocitakemotaktikus protein-1 (MCP-1) olyan gyulladásoscitokinek, amelyek fontos szerepet játszhatnak az elhízásban előforduló petefészek-diszfunkció patofiziológiájában. Elhízott férfiaknál megváltoznak a spermaparaméterek, csökken a tesztoszteron, nő az ösztradiol szintje, hipogonadizmus és epigenetikai módosulások adódnak át az utódoknak.

15-20 éve még egészségrendeléseket képzeltem. Ma már nem vagyok ilyen naiv – nyilatkozta lapunknak dr. Bajnok László, a PTE I. Sz. Belgyógyászati Klinika, Endokrinológiai és Anyagcsere Tanszékének vezetője.

Március 4. az Elhízás elleni világnap. A Medical Tribune cikkét a gyógyszeres testsúlycsökkentés lehetőségeiről a PharmaOnline közölte.

A metformin már száz éve ismert ható­anyag, mely a 2-es típusú diabétesz gyógyszeres kezelésének nélkülözhetetlen szereplője. Antihiperglikémiás hatásán felül számos egyéb pozitív tulajdonsággal bír. Elterjedtsége indokolja, hogy szakdolgozóink is tisztában legyenek a metforminnal kapcsolatos ismeretekkel, jelen dolgozat a mindennapi teendőkre koncentrálva a számukra készült.

Az időszakos koplalás testmozgással kombinálva hatékonyabb volt a nem alkoholos zsírmájbetegségre, mint az aerob edzés, közli az OTSZ Online.

A posztakut COVID-szindróma növeli a metabolikus eredetű zsírmájbetegség kockázatát, írja az OTSZ Online.

A nem alkoholos zsírmájbetegség az összes májbetegség közül a leggyakoribb. A fejlett országokban a felnőtt lakosság mintegy harmadát érinti. Kimondásához ki kell zárni a májkárosodást okozó alkoholfogyasztást, gyógyszereket vagy vírushepatitiseket.

A májrák világszerte növekvő előfordulási arányára hívja fel a figyelmet az Amerikai Rák Társaság (ACS) Cancer című folyóiratának internetes oldalán megjelent új tanulmány.