Egy kiterjedt irodalmi áttekintés szerint látszanak ugyan bizonyos előnyei a bioélelmiszerek fogyasztásának, de az ok-okozati összefüggés egyelőre nem bizonyítható.

A vizsgálat egyértelmű kapcsolatot talált a lizoszomális funkciót végző gének és a peszticid-expozíció között a Parkinson-kór kockázatának mértékében. A tanulmány, amely 757 beteg genetikáját vizsgálta, felfedezte, hogy a kimutatott variációk 72%-a a lizoszomális funkcióban szerepet játszó génekben jelent meg.

Magyar orvosok is dolgoznak a Parkinson-kór felismerését a jellegzetes tünetek megjelenése előtt lehetővé tévő új módszereken, amelyek révén drámaian lehetne javítani a betegségben szenvedők életkörülményein.

Kutatók arról számoltak be, hogy a Parkinson-kór kialakulása a hajlamosító környezeti tényezők elkerülésével jelentősen mérsékelhető, főleg mivel genetikai jellemzők csak 5%-ban, környezeti tényezők viszont 95%-ban játszanak szerepet a betegségben.

Az EB 10 évvel meghosszabbítja a glifozát tartalmú növényvédő szerek EU-n belüli engedélyét bizonyos új feltételek és korlátozások mellett.

Az Európai Unió 27 tagállama pénteken tárgyalja a bizottsági javaslatot, melyet októberig az országok minősített többségének kell jóváhagynia.

A PTE Neurológiai Klinikáján már távolról is elvégezhető a Parkinson-kór kezelésében kulcsfontosságú agyi stimuláció programozása.

A Dohányzásmentes Világnap (World No Tobacco Day) egy figyelemfelkeltő világnap, amelyet minden évben május 31-én tartanak.

Egy nagyszabású tanulmány szerint a környezet vegyi szennyezése felerősíti a globális elhízást – számol be a The Guardian nyomán a Portfolio.

A magyar Pápai-Pariz Ferenc már 1690-ben leírta a Parkinson-kór (PK) négy alapvető tünetét, a remegést, az izommerevséget, a meglassultságot és a testtartási instabilitást [1]. került át az orvosi köztudatba [2].