A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.

Leor Zmigrod Ideológiák az agyban című könyvében főként arra keresi a választ, hogyan jelennek meg gondolkodásunkban a politikai meggyőződések és különösen a szélsőséges eszmerendszerek iránti fogékonyság. 

Az Igazságügyi Minisztérium elindította a mesterségesintelligencia-alapú jogi információkeresőt, a jog.gov.hu-t.

Töredezett közösség a ritka betegeké, így nehéz együttesen védeniük saját érdekeiket. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) minapi konferenciáján nemcsak a diagnosztika Odüsszeiáját vették górcső alá, de az is kiderült, hogy az idei évben elkészülhet a Ritka Betegségek Regisztere, ami nem csupán az ellátásbiztonság, hanem az érdekérvényesítés sarokköve is lehet.

Több ezer érdeklődőt vár a Semmelweis Egyetem a január 22-24-e között meghirdetett online nyílt napjára, február 10-11-én pedig személyes kampusztúrán is részt vehetnek.

A Széchenyi István Egyetem és a Sienai Egyetem urológiai, nőgyógyászati, vagy más, jövőbemutató orvostechnológiai kutatásokban működik együtt.

Október 16-ai hatállyal dr. Kőrösi Lászlót nevezte ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatójává a belügyminiszter, írja a Telex.

A mesterségesintelligencia-alapú eszközt betegek millióinak adataival tanították be, és akár évekkel előre jelezheti a betegségeket, írja a hvg.hu.

Egy tanulmány szerint bizonyos cukorhelyettesítők váratlan következményekkel járhatnak a hosszú távú agyi egészségre, írja a Portfolio.