A Cell Metabolism folyóiratban jelent meg a The Jackson Laboratory for Genomic Medicine (JAX) kutatóinak cikke, amelyben egy olyan új gyógyszercélpontot sikerült azonosítani, amely mérsékelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Organoidok segítségével azonosították a kutatók az IDICD és az S2FCD altípust, amelyek tünetei és kezelési lehetőségeik is eltérőek.

Az akut hasnyálmirigy-gyulladás és a hasnyálmirigy-daganat esetében a gyors diagnózis és a terápia mielőbbi megkezdése életmentő lehet.

A neurodegeneratív betegség nemek közötti különbségeinek vizsgálata új kezelési és prevenciós módszereket tárhat fel.

A gombás megbetegedések Covid-járvány óta tapasztalható elterjedése aggodalommal tölti el a szakértőket a Portfolio cikke szerint.

Japán kutatók új eredményei szerint az ovalbumin és a szarvasmarha-szérumalbumin is fokozza a béltraktus tumorokkal szembeni védekezőképességét.

Az IASLC 2024 World Conference on Lung Cancer nemzetközi konferencián mutatták be a British Columbia Cancer Research Institute kutatóinak előadását, amelyben a légszennyezettség, a dohányzás és a tüdőrák EGFR mutációs státusza közötti összefüggést értékelték.

Az Egyesült Államokban jelenleg a 10 leggyakoribb halálozási és rokkantsági ok közül hét krónikus betegség. A legtöbb ilyen állapot megelőzésének és kezelésének foglalkoznia kell az elhízással való szoros kapcsolatukkal is. A túlsúlyos vagy elhízott emberek az Egyesült Államok lakosságának több mint kétharmadát teszik ki, és túlreprezentáltak az alapellátásban. Egyes szakmai szervezetek ma már 30-as vagy magasabb testtömeg-indexként (BMI, a kilogrammban kifejezett testsúly osztva a méterben mért magasság négyzetével) definiált elhízást betegségnek minősítik. Ennek az áttekintésnek a középpontjában az önmagában fennálló, vagy krónikus betegséggel társult túlsúly (BMI, ≥25) vagy az elhízás kezelése áll.

A Journal of Virology folyóiratban jelent meg a University of Georgia kutatóinak cikke, amelyben egy olyan vakcinajelöltet mutattak be, amely képes hatékonyan semlegesíteni mind a már ismert, mind az újonnan felbukkanó influenzavírus törzseket.

Az elmúlt évtizedben soha nem látott ütemben ismertük meg az egyes hematológiai daganatféleségek, különösképpen a B-sejtes lymphomák genetikai térképét. Az elkövetkező évtized legnagyobb kihívása lesz a valóban személyre szabott terápiás stratégia kidolgozása, amelynek során a genetikai ismereteinket és a terápiás lehetőségeket integrálva elérhetjük, hogy minden beteg a saját tumorprofiljának megfelelő gyógyszert kaphassa.