A krónikus vesebetegség (CKD) napjaink egyik legjelentősebb, mégis súlyosan aluldiagnosztizált népbetegsége. A fenntartható egészségügyi ellátás érdekében a hangsúlynak a proaktív szűrésre és a korai kombinált terápiára kell áthelyeződnie.

A tüdőfibrózis kezelésében az EB engedélye több mint egy évtized után az első új terápiás lehetőséget jelenti idiopátiás tüdőfibrózis és több mint öt év után az elsőt progresszív tüdőfibrózis esetén az Európai Unióban.

A táplálásterápia a modern, bizonyítékokon alapuló orvosi ellátás alapvető eleme, amelynek célja az egyén aktuális igényeihez igazított energia- és tápanyagszükséglet biztosítása. Napjainkban a komplex betegellátás alapvető részét képezi; a mortalitási valamint morbiditási mutatókra gyakorolt hatása messze túlmutat a klasszikus értelemben vett “alultápláltság” rendezésén. Nemzetközi ajánlások és irányelvek hangsúlyozzák, hogy a nem megfelelő tápláltsági állapot már a betegségek korai stádiumaiban befolyásolja a prognózist, növeli a szövődmények előfordulását és rontja az életminőséget. Az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek kulcsszerepet töltenek be a veszélyeztetett betegek azonosításában, a táplálásterápia indikációjának felállításában és a hosszú távú gondozásban.

Az irányelvek a béta-blokkolók alkalmazását kiemelten támogatják az emelkedett nyugalmi pulzusszámú (>80 ütés/perc) betegeknél, mivel a magas nyugalmi pulzusszám a szimpatikus túlműködés jele, amely a kedvezőtlen szívizom-átépülés fontos mozgatórugója magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén. 

Az ILD-k korszerű diagnosztikai algoritmusában a nagy felbontású mellkasi CT-nek központi szerepe van, emellett elengedhetetlen a komorbiditások aktív keresése és kezelése. Az optimális ellátás az ILD-specifikus terápia és a társbetegségek együttes, személyre szabott menedzsmentjével érhető el.

75 éves vagy idősebb pitvarfibrilláló betegek antikoaguláns kezelésében az edoxabán 15 mg-os vagy a rivaroxabán 10 mg-os napi dózisai is optimális megoldást kínálhatnak a hatásosság és a biztonságosság vonatkozásában, derült ki egy 2025-ben publikált eredményű hálózati metaanalízisből.

Magyarországon az egészségügyi ráfordítások reálértéke 2021 és 2023 között évi 4,3 százalékkal csökkent, írja az Economx.

A tüdőrák diagnózistól való félelem és a betegség kialakulásában érzett személyes felelősség tartja távol a szűréstől még a legmagasabb kockázati csoportba tartozókat is – derült ki egy szerdai sajtóbeszélgetésen, ahol az is elhangzott, tízből négyen nem járnak tüdőszűrésre.

A túlsúly és az elhízás okozta egészségügyi és gazdasági teher egyre sürgetőbb megoldást igényel. Az obezitás kezelésére irányuló törekvések eredményeként a diéta mellett hatékony gyógyszeres kezelési lehetőségek is elérhetők. A hatékonyság mellett a figyelem középpontjába került a kardiovaszkuláris biztonságosság, illetve a preventív hatás.