Molekuláris szimulációkkal és gépi tanulási algoritmussal tárták fel kutatók a  herpeszvírusok gyenge pontját, írja a Qubit.

Az intézményben a kutatók a többi között a sejtelhalás biokémiai mechanizmusait vagy a veleszületett immunitás és a vírusfertőzések kapcsolatait vizsgálják.

Olyan mikrobiológiai megközelítést dolgoztak ki, amely hosszú távon akár kiválthatja a hagyományos szájhigiénés tevékenységeket. A kutatás középpontjában az orális mikrobiom célzott manipulációja áll, amelynek célja az egészséges baktériumok arányának növelése és a fogszuvasodást előidéző kórokozók visszaszorítása.

A mesterségesintelligencia-alapú eszközt betegek millióinak adataival tanították be, és akár évekkel előre jelezheti a betegségeket, írja a hvg.hu.

Miként alakítja az egészségügyet a mesterséges intelligencia? Ezt a kérdést is körbejárták az AI Summit Budapest 2025-ön az Economx szerint.

A Debreceni Egyetem Klinikai Központjában július 1-jével létrejött a Klinikai Genetikai Központ vezetője Balogh István egyetemi tanár.

Olyan komplex rendszert hoztak létre Székesfehérváron, amely a sikeres embrionális beültetés esélyét 60-70 százalékra növelheti

Az Index szerint világelsőként kezdődött meg egy vitatott kutatási projekt, amely az emberi élet építőköveit hozná létre „a semmiből”.

A konzorcium olyan diagnosztikai eljárásokat és kontrasztanyagokat fejleszt ki, amelyek egyesítik a különféle képalkotó technikák előnyeit.

Denevérek vírusait kutató konzorciumhoz csatlakozott a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL).