Nyilvános betegelégedettségi indikátorokat vezetne be, és újgenerációs betegjogokkal bővítené az egészségügyi törvényt a Magyar Páciensek Kamarája, amely Abigél-projekt néven gyűjti majd a betegek ellátással kapcsolatos visszajelzéseit.

Nem lesz prioritás az egészségügy, amíg nem válik a parlamenti választásokat meghatározó témává – hangzott el többek között a Magyar Orvosi Kamara (MOK) II. Kongresszusán.

Míg februárban százoldalas dokumentumköteggel, addig múlt héten már csak az ebből kiválogatott legfontosabb öt ponttal érkezett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) delegációja arra az egyeztetésre, ahol az ágazat teljes felső vezetése képviseltette magát Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével.

Az Economxnek adott interjút Álmos Péter, az orvosi kamara elnöke, az SZTE Pszichiátriai Klinikájának egyetemi docense.

Bár a kiemelt kompetenciájú ápolók képzése már évekkel ezelőtt elkezdődött és az MSc szintű végzettséggel rendelkezőket aktívan foglalkoztatják például a megreformált alapellátási ügyeleteken, máig nem sikerült elkészíteni az APN-ek kompetencialistáját, és a jogi környezet is elmarad a gyakorlattól.

Nem zárunk be kórházat - ismételte el háromszor is  a Magyar Kórházszövetség XXXVI. Kongresszusának pénteki zárónapján Takács Péter egészségügyi államtitkár, aki mintegy két órán keresztül válaszolt a szakma részéről felmerülő kérdésekre.

November végén választott új vezetőséget a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amelynek elnökségében titkárként kapott helyet Keczéry Attila zuglói háziorvos, aki – édesapja nyomdokaiba lépve – 1998-ban választotta ezt a hivatást.

Az elnöki posztért ringbe szálló Álmos Péter jelenlegi alelnökkel a 24.hu, Kozma Gábor korábbi titkárral (2015-2019) az Origo beszélgetett.

A Magyar Hang szerint háborús, ám eredményekben nem bővelkedő évet tudhat a háta mögött az egészségügyi kormányzat.

Nem tart attól a Magyar Kórházszövetség, hogy az orvosi kamarához hasonló retorziók érik, mondta a szövetség elnöke az RTL Híradónak.