A zsírszövetben zajló patofiziológiai folyamatok, valamint az elhízás és a krónikus gyulladás közötti kölcsönhatások világos megértése a társbetegségek kialakulásának jobb megértéséhez vezethet, és új célpontokat biztosíthat az elhízás kezelésében.

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a túltápláltság kritikus szerepet játszik az alacsony fokú gyulladás kialakulásában. Pontosabban, a zsírszövet krónikus gyulladása elhízott egyének esetén az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának döntő kockázati tényezője.

A Nutrients folyóiratban szeptember 29-én jelent meg a Shanghai University kutatóinak cikke, amelyben azt vizsgálták, hogy az étrendben található polifenolok milyen hatással vannak az öregedési folyamatokra.

Elhízott nőknél hosszabb a fogantatási idő, alacsonyabb a termékenységi arány és gyakrabban fordul elő vetélés. Az elhízás megváltoztatja az olyan hormonokat, mint az adiponektin és a leptin, ami a hipotalamusz-hipofízis-ivarmirigy tengely minden szintjét érinti. A glikációs végtermékek (AGE-k) és a monocitakemotaktikus protein-1 (MCP-1) olyan gyulladásoscitokinek, amelyek fontos szerepet játszhatnak az elhízásban előforduló petefészek-diszfunkció patofiziológiájában. Elhízott férfiaknál megváltoznak a spermaparaméterek, csökken a tesztoszteron, nő az ösztradiol szintje, hipogonadizmus és epigenetikai módosulások adódnak át az utódoknak.

Amióta 1957-ben felfedezték a Q10 koenzimet (CoQ10), sok információ derült ki róla, amelyek közül a legfontosabb, hogy nélkülözhetetlen a sejtek energiatermeléséhez. Erős antioxidáns és immunerősítő, amely számos kórkép és krónikus betegség megelőzésében játszik fontos szerepet.

A mitokondriumok energiatermelő képességének javítását követően helyreállt a károsodott szinapszisok döntő többsége, írja az OTSZ Online.

Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) 2023-ban új irányelvet adott ki a cardiomyopathiák diagnosztikájáról és kezeléséről közel száz oldal terjedelemben, melynek a legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.

A világon 537 millió felnőtt (20–79 éves) él cukorbetegségben. Ez a szám az előrejelzések szerint 2030-ra 643 millióra, 2045-re pedig 783 millióra emelkedik. A cukorbetegség 6,7 millió halálesetért volt felelős 2021-ben. Cukorbetegség miatt 5 másodpercenként hal meg egy beteg. A cukorbetegség ekkor legalább 966 milliárd dollárnyi egészségügyi kiadást okozott – ez 316%-os növekedés az elmúlt 15 évben.

A cukorbetegség időtartama és a szívelégtelenség kialakulásának valószínűsége szoros összefüggést mutat az OTSZ Online szerint.

A multimorbiditás az idült, progresszivitásra hajlamos betegségek mellett több kórfolyamatból kialakuló komplex geriátriai szindrómákat is magában foglal – ilyen geriátriai szindróma a sarcopenia és az esendőségi szindróma (frailty).