A területi szakfelügyelők novembertől – szükség esetén – a működési engedélyek visszavonását is kezdeményezhetik, írja a Magyar Hírlap.

Ezúttal nem a sajtó, hanem az Állami Számvevőszék (ÁSZ) célkeresztjébe került a sürgősségi betegellátás. Hogy hogyan vélekedik a jelentésről a szakma, arról dr. Bognár Zsoltot, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) elnökét kérdeztük.

A 2020-as költségvetéshez benyújtott és elfogadott módosító indítványok nyomán több területen is növekednek a források, amiből az NNK is részesül.

Bár a kampányidőszakba lépve az ágazat vezetése leginkább a pozitív híreket ismételgeti, már Zombor Gábor idejében megfigyelhető volt, hogy az egyes szakmai döntések előkészítésének feladata már nem az Egészségügyi Szakmai Kollégiumban összpontosul.

A szakfelügyelet sokrétű feladatellátásra hivatott, amihez elsősorban minőségügyi eszközöket használ, írja a Magyar Narancs blogján Weltner János szakfőorvos.

Az orvosi diagnosztikai laboratóriumok akkreditálása hazánkban még mindig egy megoldatlan feladat, az akkreditáció 2003. évi elindulása óta eddig összesen 7 orvosi laboratórium rendelkezik akkreditált státusszal. 

Az alulfinanszírozottságban, a hiányos személyi és tárgyi feltételekben gyökerezik a legtöbb hazai műhibaper, azonban az állam, mint intézményfenntartó a kórházakra hárítja az eljárások minden ódiumát.

Március 1-jével átalakul számos egészségügyi háttérintézmény; az MTI ezek átalakítását tekinti át.

Vélhetően óriási konfliktusokat okoz majd a fővárosi kórházak körében a kapacitások újraosztása és ezzel az ágazat irányításáért felelős szakállamtitkár, Zombor Gábor is tisztában van –  hangzott el azon a háttérbeszélgetésen, melyet az Egészségügyért Felelős Államtitkárság szervezett újságírók számára.

Megszüntetés, összevonás, feladatátcsoportosítás – tavaszra jelentős átalakulás vár az Emberi Erőforrások Minisztériumának eddigi 17 egészségügyi háttérintézményére. Mi hová kerül és mire számíthatnak az ott dolgozók?