A neurodegeneratív betegség nemek közötti különbségeinek vizsgálata új kezelési és prevenciós módszereket tárhat fel.

Az idei Magyar Tudomány Ünnepe programjai közt november 26-án rendezik meg a „Poszt-Covid-jelenségek kutatása” című szimpóziumot.

A világ vezető egyetemei mellett hazai kutatásokat és fejlesztéseket is találtunk szép számmal az MI, digitalizáció, bioinformatika területéről, amelyek a demencia egyik leggyakoribb típusának korai kiszűrését és terápiás lehetőségeit célozzák.

A D-vitamin-hiány számos idegrendszeri betegség kockázatát fokozza, ezek közé tartozik a sclerosis multiplex, az iszkémiás stroke, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, a migrén és a diabéteszes neuropátia, de a D-vitamin hiánya az amyotrophiás laterális szklerózis kialakulásához és progressziójához is köthető.

A KOKI kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy agyi sérülések esetén miként lépnek működésbe az agy fő védekezősejtjének számító mikrogliasejtek.

A Brigham and Women's Hospital kutatói a Nature Communications folyóirat hasábjain számoltak be új felfedezésükről, miszerint egy olyan biomarkerre bukkantak, amely segíthet az Alzheimer-kór preszimptomatikus diagnózisában.

A Cell Reports folyóiratban megjelent cikkükben a University of Barcelona kutatói egy olyan fehérjét írtak le, amely a hosszú, egészséges öregedés egyik fontos biomarkere lehet.

Drosophila melanogaster modellen bizonyították, hogy kauzális összefüggés áll fenn a magas cukortartalmú étrend és a neurodegeneratív betegségek kialakulása között.

Amerikai kutatók szerint az agyban felhalmozódó vas és a mikroglia degenerációja váltja ki a kognitív hanyatlást, közli az OTSZ Online.

Kutatók a Science Translational Medicine folyóiratban közölt cikkükben arra a következtetésre jutottak, hogy az alváshiány is az Alzheimer-kór egyik közvetlen rizikótényezője.