A primer központi idegrendszeri vasculitis ritka, autoimmun eredetű gyulladásos betegség, amely az agy kis és közepes méretű ereit érinti, súlyos neurológiai károsodásokat okozva. 

A derékfájás komplex fájdalom szindróma, kialakulásában a hagyományos nociceptív mechanizmusok mellett jelentős neuropáthiás és nociplasztikus komponensek is szerepet játszanak. A neuropáthiás fájdalom alul kezelt és alul diagnosztizált, ami kihívást jelent a hatékony kezelésben és jelentős terhet ró az egészségügyi rendszerekre.

A rheumatoid arthritis (RA) általában előrehaladó, szisztémás autoimmun folyamat, amelyet krónikus, szimmetrikus, erozív szinovitisz jellemez. A tüdő és a pleura szintén gyakori helye a RA ízületen kívüli megnyilvánulásainak, bár ez utóbbiak gyakran nem okoznak jelentős tüneteket.

A hiperszenzitív pneumonitisz (HP) egy immunmediált interstitialis tüdőbetegség (ILD), amelyet szenzitizált egyénekben különféle inhalációs antigének váltanak ki. A HP diagnózisára és kezelésére vonatkozó ajánlás a 2007-ben megjelent német irányelveket váltja fel.

Az időskorú populációban leggyakrabban előforduló neuropszichiátriai zavarok közé tartozik a depresszió, a neurokognitív zavarok és a delírium. Ezek korai felismerése és időben történő kezelése kiemelten fontos.

A Covid–19-világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus a súlyos akut légúti tünetek lezajlását követően a betegek jelentős százalékánál hónapokig, de akár 1 éven túl is fennálló panaszokat képes okozni.

Olcsó és egyszerű laborvizsgálattal kimutatható, korai stádiumban a rendelkezésre álló gyógyszerekkel jól kezelhető, ám a krónikus vesebetegek 70 százaléka mégis „az utcáról esik be” a dialízis programba – derült ki a vese világnapi konszenzuskonferencián.

A konzorcium olyan diagnosztikai eljárásokat és kontrasztanyagokat fejleszt ki, amelyek egyesítik a különféle képalkotó technikák előnyeit.

A hipertónia okozta szervkárosodás (HMOD: hypertension-mediated organ damage) spektrumában jól és viszonylag könnyen vizsgálható és mérhető pl. a szív, a vese és a szem károsodása, miközben az agy esetében ennek megítélése nehezebb és körülményesebb. A hipertónia agyi szövődményei közül a stroke jól ismert, de a hetvenes évektől kezdve egyre növekvő figyelmet kap a kognitív diszfunkció is. A European Society of Hypertension (ESH) 2023-as irányelve jelentősebb módosítások helyett apróbb léptekkel haladt előre, azonban a neurológus szemével nézve örömteli újdonság fedezhető fel benne a korábbi irányelvekhez képest, hiszen először szerepel külön alfejezetben kiemelve, hogy az antihipertenzív kezelés a kognitív hanyatlás megelőzésére és a demencia progressziójának csökkentésére is ajánlott, illetve hatása bizonyított.

A hipertónia okozta szervkárosodás (HMOD: hypertension-mediated organ damage) spektrumában jól és viszonylag könnyen vizsgálható és mérhető pl. a szív, a vese és a szem károsodása, miközben az agy esetében ennek megítélése nehezebb és körülményesebb.