A „kettős diagnózisú” pácienst rendkívül nehéz felismerni. Gyakran csak a két probléma egyikét azonosítják. A mentális rendellenességgel diagnosztizált betegek egyik része tagadja az ivást vagy a droghasználatot, míg a másik felénél a szerhasználat elrejtheti a mentális rendellenességet.

A sürgősségi osztályokon gyakran jelennek meg olyan páciensek, akiknél a tünettan alapján pszichiátriai betegség merül fel. A tüneti diagnózis és terápia helyett célszerű etiológiai alapú diagnózisra és lehetőség szerint oki kezelésre törekedni.

Molnár Mária Judit professzort, az SE-n működő Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézet vezetőjét a Növekedés.hu kérdezte.

Egy új kutatás olyan eredményekre jutott, ami hatással lehet a rákkutatásra és új terápiákat hozhat az értelmi fogyatékosságok kezelésében is.

A cikk célja segítséget nyújtani abban, hogy a különböző pszichiátriai és neurológiai társbetegségek kialakulásakor hogyan válasszunk antiepileptikumot.

A gyermekek mintegy 30 százalékát érintik az alvászavarok, amelyeket igen kis számban derítenek fel, mert gyakorta bagatellizálják a tüneteket, és kevés a poliszomnográfiás labor.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, és kezelésének alapja döntően a dopaminerg hatású szerek használata. Több mint 20 éve nem került új hatásmechanizmusú szer a piacra, annak ellenére, hogy számos új molekulával folytak klinikai vizsgálatok.

A terhesség korai szakasza kulcsfontosságú időszak a magzati idegrendszer fejlődése szempontjából, ám ez idő alatt a magzat teljes egészében az anya pajzsmirigyhormon-termelésétől függ.

Egy közös tulajdonsága biztosan van az Alzheimer- és a Down-kórnak: mindkettőben felszaporodik az agyban a béta-amiloid fehérje.