Az alkalmasság megítélését szabályozó, sokszor módosított 13/1992. (VI.26.) NM rendelet szerint főszabályként elsőfokon az 1. alkalmassági csoportban („nem hivatásos”, azaz „úrvezető”) a háziorvos illetékes a vizsgálat elvégzésére – ideértve azt a háziorvost is, akihez nincs az illető bejelentkezve (ambuláns „beteg”), de az aktuális tartózkodási helye szerint területileg illetékes; vagy a foglalkozás-egészségügyi orvos is.

A „kettős diagnózisú” pácienst rendkívül nehéz felismerni. Gyakran csak a két probléma egyikét azonosítják. A mentális rendellenességgel diagnosztizált betegek egyik része tagadja az ivást vagy a droghasználatot, míg a másik felénél a szerhasználat elrejtheti a mentális rendellenességet.

A cytomegalovírus (CMV), más néven humán herpeszvírus ^₅, a Herpesviridae családba tartozó vírus. A CMV az enyhe tünetmentes fertőzéstől a súlyos, életminőséget rontó vírusos betegségekig többféle módon nyilvánulhat meg. Annak ellenére, hogy a CMV a születési rendellenességek és a fejlődési elmaradások vezető oka az Egyesült Államokban (megelőzve a Down-szindrómát és a velőcsőzáródási rendellenességeket), viszonylag kevés nőnek van tudomása a CMV veszélyeiről és arról, hogyan befolyásolhatja a terhességet. A CMV bármilyen korú és nemű egyént megfertőzhet, gyakran tünetmentesen. Az újszülöttek, akik immunszupprimáltak, valamint az immunszupprimált vagy terhes betegek különösen veszélyeztetettek a CMV súlyos szövődményei szempontjából.

A sürgősségi osztályokon gyakran jelennek meg olyan páciensek, akiknél a tünettan alapján pszichiátriai betegség merül fel. A tüneti diagnózis és terápia helyett célszerű etiológiai alapú diagnózisra és lehetőség szerint oki kezelésre törekedni.

Molnár Mária Judit professzort, az SE-n működő Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézet vezetőjét a Növekedés.hu kérdezte.

Egy új kutatás olyan eredményekre jutott, ami hatással lehet a rákkutatásra és új terápiákat hozhat az értelmi fogyatékosságok kezelésében is.

A cikk célja segítséget nyújtani abban, hogy a különböző pszichiátriai és neurológiai társbetegségek kialakulásakor hogyan válasszunk antiepileptikumot.

A gyermekek mintegy 30 százalékát érintik az alvászavarok, amelyeket igen kis számban derítenek fel, mert gyakorta bagatellizálják a tüneteket, és kevés a poliszomnográfiás labor.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, és kezelésének alapja döntően a dopaminerg hatású szerek használata. Több mint 20 éve nem került új hatásmechanizmusú szer a piacra, annak ellenére, hogy számos új molekulával folytak klinikai vizsgálatok.

A terhesség korai szakasza kulcsfontosságú időszak a magzati idegrendszer fejlődése szempontjából, ám ez idő alatt a magzat teljes egészében az anya pajzsmirigyhormon-termelésétől függ.