A hangos oltástagadók kevesen vannak, de nagy figyelmet igyekeznek kivívni, a vakcinákkal szembeni bizalom helyreállítását azonban nem az oltásellenesek, hanem a „csendben bizonytalanok” meggyőzésével kell elérni – hangzott el a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának továbbképzésén.

Végül az oltásellenesek bizonyultak a leghangosabbnak a Magyar Orvosi Kamara Agora rendezvényén szombaton, ahol a szűrésekről tervezett párbeszéd végül felpaprikázott hangulatú személyeskedésbe torkollt. Legalábbis az egyik fél részéről.

A gyógyszeres kezelés nyomán az ALK-pozitív tüdőrákban szenvedő betegek többsége öt évnél tovább él a betegség progressziója nélkül.

Amerikában már jóváhagyták az immunológiai támadáspontú szer alkalmazását, amely 1-1,5 éven belül Magyarországon is elérhetővé válhat – nyilatkozta lapunknak dr. Kis János Tibor, az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő Inzulinpumpa és Szenzor Központjának vezetője.

Kimutatták, hogy minél inkább különböznek a ráksejtek az egészséges sejtektől, annál erősebbek a rák-immunterápia autoimmun mellékhatásai.

Egyre több tanulmány és ország foglalkozik a Covid-oltások következményeivel, a Portfolio erről indított cikksorozatot.

A méhnyakrák-megelőzési és részben a szűrési stratégia az utóbbi évtizedekben gyökeresen átalakult, amely elsősorban a HPV kóroki szerepének fókuszba kerülésének és a kórokozó elleni hatékony oltásoknak köszönhető. Megfelelő átoltottság esetén a tömeges oltási programoknak olyan populációs hatása várható az azt bevezető országokban, mely a HPV-fertőzés epidemiológiáját, ezen keresztül a méhnyakrák-megelőzési és szűrési stratégiáit nagyban befolyásolhatja. Közleményünkben ezekre a lehetőségekre, valamint a védőoltás hatásosságáról és biztonságosságáról elérhető eddigi ismeretekre fókuszáltunk.

Az ilyen módszereket a tudományos publikálásban a revíziós folyamat során irtják, mondta a 24.hu-nak Kemenesi Gábor virológus, a PTE adjunktusa.