Az elmúlt 6 hónapban ötből négy ember vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, miközben a válaszadók több mint harmada 50 és 100 ezer forint közötti összeget költött e célra.
Bár a kiemelt kompetenciájú ápolók képzése már évekkel ezelőtt elkezdődött és az MSc szintű végzettséggel rendelkezőket aktívan foglalkoztatják például a megreformált alapellátási ügyeleteken, máig nem sikerült elkészíteni az APN-ek kompetencialistáját, és a jogi környezet is elmarad a gyakorlattól.
Hat napig etetett és gyógyszerezett elhunyt, trehányul vezetett orvosi dokumentáció, illetményen felüli juttatással közel háromszorosára emelt fizetés – többek között ezekre is fény derült az ágazatban zajló ellenőrzések során, melyek tapasztalatairól a Magyar Kórházszövetség XXXVI. Kongresszusán számoltak be Mátraházán.
A közhasznú adatmodellek irányába kell elindulnia az ágazati informatikának, kiemelten kell alkalmazni a mesterséges intelligencia alapú megoldásokat, miközben az egyre erősödő hekkertámadásoktól is védeni kell az egészségügyi adatokat.
Az ágazat digitális fejlesztésének alapjait öt évvel ezelőtt az EESZT rakta le, amelynek fejlesztését és üzemeltetését az ESZFK végzi. A szervezet ügyvezetőjét, Szabó Bálintot a legújabb fejlesztési irányokról is kérdeztük.
Nem profit-, hanem sikerorientált állami cégként alakult meg az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK), hogy „jót tegyen” a közfinanszírozott szereplőknek – hangzott el egy konferencián, ám kiderült: az érintettekben meglehetősen sok a kétség.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?