Januártól a kormány egységesíti az állami kórházak és szakrendelők informatikai rendszereit. Az Index a BM-et kérdezte, az Orvostechnikai Szövetség reagált.
Az utóbbi években alaposan ráerősítettek úgy az egészségügyi dolgozók, mint az ellátóhelyek ellenőrzésére. Az eddigi tapasztalatokról a XXVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián számoltak be a szakemberek.
Miközben ígérik, hogy jelentősen bővül a július 1-jével bevezetett időpontfoglalási rendszerben részt vevő intézmények száma, számos hiányosság van, amelyek orvoslása több hónapot vehet igénybe.
Az elmúlt 6 hónapban ötből négy ember vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, miközben a válaszadók több mint harmada 50 és 100 ezer forint közötti összeget költött e célra.
Bár a kiemelt kompetenciájú ápolók képzése már évekkel ezelőtt elkezdődött és az MSc szintű végzettséggel rendelkezőket aktívan foglalkoztatják például a megreformált alapellátási ügyeleteken, máig nem sikerült elkészíteni az APN-ek kompetencialistáját, és a jogi környezet is elmarad a gyakorlattól.
Hat napig etetett és gyógyszerezett elhunyt, trehányul vezetett orvosi dokumentáció, illetményen felüli juttatással közel háromszorosára emelt fizetés – többek között ezekre is fény derült az ágazatban zajló ellenőrzések során, melyek tapasztalatairól a Magyar Kórházszövetség XXXVI. Kongresszusán számoltak be Mátraházán.
A közhasznú adatmodellek irányába kell elindulnia az ágazati informatikának, kiemelten kell alkalmazni a mesterséges intelligencia alapú megoldásokat, miközben az egyre erősödő hekkertámadásoktól is védeni kell az egészségügyi adatokat.