A CDK4/6-gátlók bevezetése a hormonreceptor-pozitív, HER2-negatív emlőrákok kezelésében hatalmas áttörést hozott, mivel alkalmazásukkal késleltetni lehet a kemoterápia adását.

Gyakran még az onkológusok körében is megfigyelhető „automatizmus”, hogy a neutropénia hátterében citosztatikus kezelést keresünk, jóllehet a valóság ennél jóval árnyaltabb.

A szisztematikus irodalom áttekintés a való életben való alkalmazás vizsgálatait fogja össze.

A hormon-receptor pozitív, HER2 negatív előrehaladott emlődaganatok kezelésében a CDK4/6 gátló terápia áttörést jelentett. Széleskörű alkalmazásukkal párhuzamosan egyre több kérdésre kapunk választ, melyek a készítmények további precíziós és individuális alkalmazását teszik lehetővé.

A GLOBOCAN-2018, (International Agancy for Research on Cancer) adatai szerint az emlőrák a nők körében évente újonnan felfedezett daganatok 24,2%-a, világszerte mintegy 2 millió nő szembesül vele minden évben. (10)

Több szakértő megkérdőjelezte, hogy a kövér nők számára a legjobb kezelési mód a hormonszupresszió, mivel e nőkben a kezelés után is magasabb az ösztrogénszint, mint a normál súlyúakban. A londoni Rákkutató Intézet és a Királyi Marsden NHS Alapítvány most megvizsgálta ezt a kérdést.

Egy nemzetközi fázis 3 randomizált vizsgálatban az everolimus és egy hormon, az exemestane kombinációjával drámai mértékben meghosszabbították a metasztatizáló emlőrákban szenvedő nők progressziómentes túlélését.

Ha metasztatikus emlőrákban sorafenibbel egészítik ki a standard kemoterápiát vagy a hormonkezelést, ez nem hosszabbítja meg a progressziómentes túlélést.

Ösztrogénszint-csökkentő gyógyszerek hatására a 2. vagy 3. stádiumú emlőrák gyakran összezsugorodik olyan méretűre, hogy szükségtelenné válik az egész emlő eltávolítása. Nagy méretű emlőtumor esetén a betegeknek két választásuk van: vagy vállalják a masztektómiát, vagy olyan gyógyszeres kezelést kérnek, amely csökkenti a tumor nagyságát.