A digitális egészségügyben az MI már nem csupán elemzésre alkalmas eszköz, hanem a precíziós orvoslás motorja a diagnosztikától a predikcióig.

A valódi stratégiai kincs az egészségügyi adatokból kinyerhető predikciós képesség – hangzott el a többi között a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) XXIV. Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferenciáján, ahol szó esett az iEESZT-ről, az MI-forradalomról és az európai egészségügyi adattér kihívásairól is.

A gombafertőzések előfordulása növekvő tendenciát mutat a világon, melyben szerepet játszik az immunszuppresszív betegségek és kezelések növekvő száma is. Klinikailag rendkívül változatos formában jelenhetnek meg a beteg immunstátusának függvényében. A betegség korai felismerése, a megfelelő diagnosztika használata és az adekvát terápia alkalmazása elengedhetetlen a hatékony kezeléshez.

A Virtuális Klinika az első olyan digitális egészségügyi szolgáltatás, amely a panaszok előzetes feltérképezésétől, a laborvizsgálatokon át a terápiás ajánlásokig kíséri végig a pácienst gyors, átlátható iránymutatást nyújtva.

Hatalmas adatvagyonnal rendelkezik a magyar egészségügy, de a szabályozás 19. századi, ami nem találkozik a 21. századi matekkal.

Olcsó és egyszerű laborvizsgálattal kimutatható, korai stádiumban a rendelkezésre álló gyógyszerekkel jól kezelhető, ám a krónikus vesebetegek 70 százaléka mégis „az utcáról esik be” a dialízis programba – derült ki a vese világnapi konszenzuskonferencián.

Egy 12 éves gyerek szintjén kell kommunikálni a magyar betegekkel – hangzott el egy csütörtöki konferencián, ahol az egészségműveltség és egészségértés kérdéskörét körbejárva az is kiderült, hogy 100 magyarból mindössze 11 képes megfelelő szinten értelmezni az orvosi utasításokat, tájékoztatókat, terápiás javaslatokat.

A magyarok várható élettartama több mint négy évvel elmarad az európai átlagtól, és kiugróan magas a megelőzhető halálozások aránya is.

Joó Tamás a Világgazdaságnak arról is beszélt, hogy az adatvezérelt egészségügyi paradigmaváltás elkerülhetetlen.

Becslések szerint mintegy másfélmillió, a vesebetegség szempontjából veszélyeztetett ember élhet Magyarországon, pontos számuk azonban nem ismert, hiszen mire a krónikus vesebetegség tüneteket okoz, a kór már előrehaladott stádiumban van.