Joó Tamás a Világgazdaságnak arról is beszélt, hogy az adatvezérelt egészségügyi paradigmaváltás elkerülhetetlen.

Becslések szerint mintegy másfélmillió, a vesebetegség szempontjából veszélyeztetett ember élhet Magyarországon, pontos számuk azonban nem ismert, hiszen mire a krónikus vesebetegség tüneteket okoz, a kór már előrehaladott stádiumban van.

A metabolikus szindróma megértéséhez induljunk ki a diagnózisban szereplő szavak jelentéséből. Metabolikus azt jelenti: anyagcserével kapcsolatos. A görög eredetű „metabolé” változás szóból ered, amely a „meta” (át) és a „balló” (dob) szó összetételéből áll. A metabolizmus az élő szervezetek tápanyagfelvevő: átalakító és lebontó folyamatainak összességét jelenti. A felépítő folyamatok az anabolizmus, a lebontó a katabolizmus.

A magasvérnyomás-betegség a leggyakrabban előforduló szív-ér rendszeri megbetegedés. A Magyar Hypertonia Társaság Regisztere alapján a hipertóniában szenvedő betegek száma meghaladja hazánkban a 3,3 milliót, ami a teljes lakosságban 34%-os prevalenciát jelent. A prevalencia progresszíven nő az életkorral, így a 60 évesnél idősebbekben >60%. Nőknél a halálozás 55%-a, férfiaknál 44%-a a keringési rendszer betegségeivel függ össze. A hipertónia megfelelő kezelésével a kardiovaszkuláris mortalitás 21%-kal, a stroke-é 45%-kal, a miokardiális infarktusé 24%-kal, a szívelégtelenség miatti hospitalizáció 34%-kal csökkenthető.

Eddig csak becsült adat létezett, most azonban a vizsgált populáció 14 százalékánál igazolódott laboratóriumi vizsgálattal az idült vesebetegség.

Az ágazat digitális fejlesztésének alapjait öt évvel ezelőtt az EESZT rakta le, amelynek fejlesztését és üzemeltetését az ESZFK végzi. A szervezet ügyvezetőjét, Szabó Bálintot a legújabb fejlesztési irányokról is kérdeztük.

Az elmúlt öt évben az ágazat szereplői több mint kétmilliárd egészségügyi adatot és több mint 300 millió egészségügyi dokumentumot rögzítettek.

Egyedülálló szolgáltatást vezetett be a Synlab, amely a tesztüzemmód után már a lakosság számára is széles körben elérhető.

A környezet hőmérséklete hatással lehet a gyakran vizsgált vörös-és fehérvérsejtszámra, a trigliceridre vagy a koleszterinszintre – írja a hvg.hu.

A ritka betegség tárgyalásakor érintjük az epidemiológiai adatokat, a kóroktanban elért előrelépéseket, a tünettant, illetve a diagnosztikát, végezetül pedig a kimenetelt érdemben befolyásoló legújabb (mint például IL-6 elleni, anti-CD20 antitestek) terápiás lehetőségeket.