Kíméletlen számvetés Orosz Éva most bemutatott új kötete a mindenkori kormányok elhibázott vagy félbemaradt reformjairól. A közgazdász professzor – akit a magyar egészségpolitika „élő lelkiismeretének” neveztek – látleletet adott a magyar egészségpolitika négy évtizedéről, de a könyvbemutatón egy lehetséges fordulat esélyei is mérlegre kerültek.

Nem fog megvalósulni az a terv, amely 38 vidéki kiskórház bezárására vonatkozott, jelentette ki Magyar Péter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szerdán reggel.

Torz képet mutat a hazai jövedelmi viszonyokról, hogy a KSH szerint bruttó 431 ezer forint volt tavaly októberben az átlagkereset, írja az ATV.

A Policy Agenda nyilvánosságra hozta a 2018-as előzetes létminimum adatokat, amelyeket a Népszava idéz.

Kinek (lehet) jó az immunterápia? Örökölhető-e a rák? Mivel és mennyire vagyunk képesek csillapítani a rosszindulatú daganatos betegségekben szenvedők fájdalmait? Ilyen és ehhez hasonló kérdések is szóba kerültek a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság jubileumi konferenciáját megelőző betegnapon.

A fogyatékos emberek hat országos érdekvédelmi szervezete együttesen ismét az ápolási díj rendszerének felülvizsgálatát kéri a kormánytól.

A jóléti államról, az adatokon alapuló egészségpolitikai tervezés hiányáról, és az egészségügyi közgazdászok felelősségéről is szó esett a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) legutóbbi ülésén.

Kútba esett államtitkári tervekről, indokolatlan korai halálokról, a gazdasági teljesítmény és az egészségi állapot összefüggéseiről is szó esett az IME egészségügyi szaklap és a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság nyári konferenciáján Pécsett.

A lakosság 36 százalékának jövedelme nem érte el 2016-ban a 88 619 forintos létminimumot, írja a KSH adataira hivatkozva a HVG.

Életekben mérhető a pénzkivonás; Lakner Zoltán politológus elemzését az egészségügyről a 168 óra közli.