Egy korábban gyógyszerezhetetlennek tartott fehérjecsalád, a kromatint szabályozó hisztonok lehetnek egy új leukémia elleni terápia alapjai, írja az OTSZ Online.

A nem invazív módszer három biomarker kombinációjának megfigyelésén alapszik. Használatával csökkenthető a fájdalmas és gyakran feleslegesen elvégzett biopsziás mintavételek gyakorisága – derül ki a kutatásból, melyről az eBioMedicine folyóiratban számoltak be.

Hatékonyabb daganatellenes terápiák kifejlesztését is segítheti a sejtfunkciók szabályozásában alapvető speciális fehérjére irányuló alapkutatás.

Egy nemzetközi kutatói konzorcium, a 4DPD-Omics, új szintre emeli a Parkinson-kór kutatását azáltal, hogy sejtszintű és térbeli omikai technológiákat alkalmaz az agyi elváltozások feltérképezésére.

A jövőben ezek az ismeretek olyan klinikai alkalmazásokhoz vezethetnek, amelyek modulálhatják a regeneratív választ, felgyorsítva a gyógyulást.

Genetikai és genombiológiai kutatások álltak a középpontban a Debrecenben rendezett Central European Genome Stability Meeting konferencián.

A Johns Hopkins Medicine kutatói a sejtmentes DNS (cfDNS) és fehérje biomarkerek használatában rejlő lehetőségeket határozták meg petefészekrák korai diagnosztizálásában.

Elhízott nőknél hosszabb a fogantatási idő, alacsonyabb a termékenységi arány és gyakrabban fordul elő vetélés. Az elhízás megváltoztatja az olyan hormonokat, mint az adiponektin és a leptin, ami a hipotalamusz-hipofízis-ivarmirigy tengely minden szintjét érinti. A glikációs végtermékek (AGE-k) és a monocitakemotaktikus protein-1 (MCP-1) olyan gyulladásoscitokinek, amelyek fontos szerepet játszhatnak az elhízásban előforduló petefészek-diszfunkció patofiziológiájában. Elhízott férfiaknál megváltoznak a spermaparaméterek, csökken a tesztoszteron, nő az ösztradiol szintje, hipogonadizmus és epigenetikai módosulások adódnak át az utódoknak.

Az ELTE kutatásának eredményei alapján úgy tűnik, hogy a kutyák és az emberek hiperszociális viselkedésének hasonló a molekuláris háttere.

Egy szegedi cég és a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont konzorciuma új eljárást fejleszt emlő- és tüdődaganatok korai azonosítására.