Neuropathiáról beszélünk a perifériás vagy az autonóm idegek szerkezeti- vagy funkcionális károsodása esetén, melyek jellemzően érzészavarokat, motoros működési zavarokat vagy vegetatív diszfunkciókat eredményezhetnek.

Az allergia az immunrendszer fokozott reakciója a környezetünkben előforduló allergénekkel szemben. A leggyakoribb allergének spektruma a civilizációval, a technika és a gyógyszeripar fejlődésével, a kozmetika aktuális divatirányzataival változik. Az allergiás reakciók bőr- és nyálkahártya-, légúti, emésztőszervi, neurológiai és hematológiai tünetekben nyilvánulhatnak meg, különböző erősségű általános panaszokkal, ritkán súlyos, életveszélyes anafilaxiás reakciók formájában.

Súlyos egészségkárosodást okozhatnak a klór-dioxidot tartalmazó, újabban interneten népszerűsített "csodaszerek", közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ.

Az izmok és csontok leépülésének megelőzése érdekében fontos a D-vitamin- és kalciumpótlás, az idős betegek antidiabetikus kezelésének megválasztásakor pedig a hatékonyságon kívül figyelembe kell venni a kezelés mozgásszervi rendszerre gyakorolt hatását is.

A magyar támogatási rendszer cseppet sem segíti a felső végtagjukat elveszítőket abban, hogy legalább részben normalizálódhasson az életük, írja a Népszava.

Olcsó és egyszerű laborvizsgálattal kimutatható, korai stádiumban a rendelkezésre álló gyógyszerekkel jól kezelhető, ám a krónikus vesebetegek 70 százaléka mégis „az utcáról esik be” a dialízis programba – derült ki a vese világnapi konszenzuskonferencián.

A koronavírus-fertőzéssel kórházba került embereknél két és fél év elteltével is nagyobb az esélye a halálozásnak, írja a Telex.

A Z generáció és az egészségkárosító magatartás összefüggéseiről és a védőnői hivatásról is szó volt a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Tudományos Diákköri Konferenciáján.

A cerebrovaszkuláris kórképek, beleértve az agyiér-katasztrófát, azaz stroke-ot is, az egyik leggyakoribb, rokkantságot okozó kórállapotot jelentik. A laikusok által leginkább ismert bénulásos tünetek mellett e betegségek gyakran szellemi hanyatláshoz is vezetnek, mely szintén jelentős terhet ró a gondozást végzőkre.

A címben szereplő kérdés nem új keletű, M. Fisher már a Brit Diabétesztársaság kongresszusán, 1996-ban Dublinban tartott „state of the art” előadásában provokatívan azt javasolta, hogy a cukorbetegséget úgy kellene definiálni, mint „korai szív- és érrendszeri halállal járó állapot, amely krónikus hiperglikémiával jár, és akár vaksággal és veseelégtelenséggel is járhat”. Azóta is sokan idézik, kifejezve, hogy a cukorbetegek jelentős hányada szenved kardiovaszkuláris betegségben, a szív-ér rendszeri betegség a halálozás leggyakoribb oka cukorbetegségben. A 2-es típusú diabétesz jelentős kockázati tényező a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában. Azonban nem lehet egyenlőségjelet tenni a kardiovaszkuláris betegség és a diabétesz közé. A 2-es típusú diabétesz mint összetett anyagcserezavar sokkal kiterjedtebben érinti a szervezetet, szinte minden szervét, szövetét. Számos kórfolyamatot elindítva, vagy felgyorsítva vezethet szövődményekhez, melyek között a szív-ér rendszert érintőek a gyakoriságuk és magas halálozási kockázatuk miatt bírnak kiemelkedő jelentőséggel. A kardiovaszkuláris betegségek a szív és az erek rendellenességeit foglalják magukban, kialakulásukban fontos szerepük van az anyagcsere-betegségeknek. A svéd diabéteszregiszter adatai alapján az utóbbi évtizedekben csökkent a 2-es típusú cukorbetegek szív-ér rendszeri szövődmények miatti halálozása, azonban még így is jelentősen magasabb az átlagpopuláció halálozási adataihoz viszonyítva. A csökkenésben jelentős szerepe van az újabb antidiabetikumoknak és kezelési elveknek.