Több tízezer embert, többségükben gyerekeket érint idehaza az atópiás dermatitisz, az egyik leggyakoribb krónikus gyulladásos bőrbetegség.

A táplálásterápia a modern, bizonyítékokon alapuló orvosi ellátás alapvető eleme, amelynek célja az egyén aktuális igényeihez igazított energia- és tápanyagszükséglet biztosítása. Napjainkban a komplex betegellátás alapvető részét képezi; a mortalitási valamint morbiditási mutatókra gyakorolt hatása messze túlmutat a klasszikus értelemben vett “alultápláltság” rendezésén. Nemzetközi ajánlások és irányelvek hangsúlyozzák, hogy a nem megfelelő tápláltsági állapot már a betegségek korai stádiumaiban befolyásolja a prognózist, növeli a szövődmények előfordulását és rontja az életminőséget. Az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek kulcsszerepet töltenek be a veszélyeztetett betegek azonosításában, a táplálásterápia indikációjának felállításában és a hosszú távú gondozásban.

Májfibrózisos állati modellszervezetekben a kezelés csökkentette a májkárosodás mértékét, mérsékelte a betegség kialakulásáért felelős molekulák jelenlétét, és visszaszorította a kollagénrostok felhalmozódását.

A mikrobiom összetételének átalakításával fejti ki neuroprotektív hatását az időablakos étkezés – ezt egyelőre állatkísérletekben sikerült bizonyítaniuk a kínai Chiba University és a Zhengzhou University kutatóinak, az eredményekról a Translational Psychiatry folyóiratban számoltak be.

Az irányelvek a béta-blokkolók alkalmazását kiemelten támogatják az emelkedett nyugalmi pulzusszámú (>80 ütés/perc) betegeknél, mivel a magas nyugalmi pulzusszám a szimpatikus túlműködés jele, amely a kedvezőtlen szívizom-átépülés fontos mozgatórugója magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén. 

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és a kardiovaszkuláris betegségek együttes előfordulása gyakori és klinikailag kiemelt jelentőségű. A két kórkép közötti kapcsolat nem csupán közös rizikófaktorokra vezethető vissza, hanem komplex patofiziológiai mechanizmusokra, beleértve a szisztémás gyulladást, az oxidatív stresszt, az endotheldiszfunkciót és a neurohumorális aktivációt.

A Tokiói Tudományegyetem kutatói egy friss vizsgálatban arra a következtetésre jutottak, hogy az önmagában jelentkező, túlzott harapási erő nem idéz elő alveoláris csontvesztést, azonban periodontitisszel együtt jelentősen súlyosbítja azt.

A testtömeg és testmagasság mellett a derékkörfogatot is figyelembe vevő testalkatindex (ABSI) potenciális előrejelzője az artritisznek, különösen az oszteoartritisznek.

Holnap! – ezt írta a Halál az öregasszony házának szemöldökfájára, amikor amaz addig rimánkodott neki, hogy ne vigye még magával. Másnap aztán jött is megint a Halál, de az öregasszony csak rámutatott a feliratra: holnap. És a Halál jött rendre, majd továbbállt bosszankodva. Pont úgy maradt hoppon, mint lapunk olvasói, akik azt hallották a telefonban, amikor időpontot akartak foglalni valamely szakrendelésre, hogy „holnap”.

Egyre több kutató feltételezte, hogy a GLP‑1 receptor agonisták az öregedés biológiai folyamataira is hatással lehetnek, ám eddig kevés közvetlen humán bizonyíték állt rendelkezésre.