A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.

A sürgősségi differenciáldiagnózis célja a súlyos, tüneti fejfájások mielőbbi felismerése és a megfelelő ellátási út kijelölése, melynek kulcsa a részletes anamnézisfelvétel és az alapos fizikális vizsgálat.

A Semmelweis Egyetem kutatóinak a Nutrients folyóiratban megjelent elemzése szerint az életmód és a táplálkozás alakítása segítséget nyújthat az endometriózissal élők számára.

Nem a halálról, hanem a méltó életről szól a Semmelweis Egyetem palliatív programja, amely a diagnózis pillanatától nyújt szakértő támogatást, és segít abban, hogy a gyógyíthatatlan betegséggel élő gyermekek és felnőttek számára minden pillanat érték maradhasson.

A pécsi fájdalomambulancia immár több mint harminc éve fogadja a dél-dunántúli régió tartós és tűrhetetlen fájdalomtól szenvedő betegeit.

A glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte 80 millió embert érint, és az esetek 13 százalékában teljes vaksághoz vezet.

Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”.

Szignifikáns mértékben javította a túlélést egy DNS-alapú terápia egy fázis II. klinikai vizsgálat eredményei szerint.

Szabályozó mechanizmust azonosítottak, amely kulcsfontosságú lehet a krónikus gyulladásos folyamatok megfékezésében, írja a Portfolio.