Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.

A térség országai – okulva a korább pandémiákból  – azonnali preventív lépéseket tettek a vírus terjedésének megakadályozására, írja az Index.

Míg a „kemoterápiás érában” az előrehaladott stádiumban felfedezett melanómás betegek mindössze 3 százaléka volt életben öt év elteltével, a modern terápiák megjelenésének nyomán ma már az érintettek fele tartozik ebbe a csoportba – hangzott el a Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) melanóma világnapi sajtótájékoztatóján.

Pogány Ákos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének adjunktusa beszélt az Alfa Generáció Laborban folyó kutatásról.

Az ELTE olyan költséghatékony és tömeges tesztelésre alkalmas kapacitást alakított ki, amely országos szűréseken is alkalmazható lehet.

Az Európai Unió Helyreállítási Alapjából (RRF) remélt 70 milliárd forintra vár az alapellátás, hogy végre funkcionálisan is működhessenek a praxisközösségek, ám Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos szerint jelentős forrásbevonás nélkül is lehetne néhány azonnali eredményt produkálni.

Számos fontos egészségügyi mutató alapján Magyarország le van maradva az uniós átlagtól – hangzott el az AIPM által rendezett konferencián.

Ötből négy magyar használja az e-receptet, a páciensek kétharmada pedig kért már online vizsgálati időpontot, derül ki az SE kutatásából.

Ingyenes szűrőprogramot indít a Fővárosi Önkormányzat; 24 helyszínen május 2-től június 16-ig várják a vizsgálatokra előre regisztrálókat.

Londonban, a magyar nagykövetségen tartott bemutatkozó rendezvényt kedden este a Semmelweis Egyetem.