Az irányelvek a béta-blokkolók alkalmazását kiemelten támogatják az emelkedett nyugalmi pulzusszámú (>80 ütés/perc) betegeknél, mivel a magas nyugalmi pulzusszám a szimpatikus túlműködés jele, amely a kedvezőtlen szívizom-átépülés fontos mozgatórugója magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén. 

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és a kardiovaszkuláris betegségek együttes előfordulása gyakori és klinikailag kiemelt jelentőségű. A két kórkép közötti kapcsolat nem csupán közös rizikófaktorokra vezethető vissza, hanem komplex patofiziológiai mechanizmusokra, beleértve a szisztémás gyulladást, az oxidatív stresszt, az endotheldiszfunkciót és a neurohumorális aktivációt.

Az Európai Kardiológustársaság 2023-as kongresszusán, Amszterdamban mutatták be az akut koronária szindróma kezeléséről szóló legújabb ajánlást, amely egyidejűleg a European Heart Journalben teljes terjedelmében megjelent.

Az előadás a szívelégtelenséggel kapcsolatos legfontosabb alapismereteket tekinti át: a kórkép fogalma, prevalenciája, prognózisa, egészségügyi, társadalmi és gazdasági jelentősége, klinikai megjelenési formái és patofiziológiája kerülnek tárgyalásra.

A Covid-19-pandémia a klinikai vizsgálatok, így a szívelégtelenség kapcsán végzett vizsgálatok szervezését és lebonyolítását is megnehezíti, ami akár a reménykeltő terápiás lehetőségek alkalmazásának késleltetését vagy akár teljes elvetését is eredményezheti.

2020 márciusában az Európai Hipertónia Társaság közleményben hívta fel a szakemberek és a betegek figyelmét, hogy a magas vérnyomás betegség kezelését változatlan formában szükséges folytatni.

A beteg kardiovaszkuláris rizikójától függően a lipidcsökkentő kezelést hierarchikus rendszerben, az életmódbeli és gyógyszeres kezelési lehetőségeket kombinálva építjük fel.

A 2010-es években az intervenciós kardiológia felgyorsulásának tanúi lehetünk. Az újabb és újabb eszközökkel, illetve a régi eszközök újragondolásával munkánk egyre hatékonyabb.

A szív- és érrendszeri betegségekből fakadó halálozás a vezető mortalitási tényező a világ fejlett országaiban. Az elmúlt évtizedekben a halálozás jelentős csökkenésének lehettünk tanúi, mely hatására már nem minden második, csak közel minden harmadik fatális esemény kardiovaszkuláris eredetű.

Kevésbé ijesztőnek tűnhet az AUGUSTUS vizsgálat eredményei alapján a nem valvularis pitvarfibrillációban alkalmazott véralvadásgátlás és egyidejűleg valamilyen okból szükségessé váló kettős thrombocytaaggregáció-gátlás okozta kockázat-előny dilemma.