A szekunder adatelemzés és klinikai megfigyelések alapján kirajzolódik, hogy a hagyományos drogok mellett az új pszichoaktív szerek és a digitális környezethez köthető függőségek egyre nagyobb társadalmi és egészségügyi terhet jelentenek. A digitális térben történő tudatos jelenlét elengedhetetlen a jövő addiktológiai kihívásainak kezeléséhez.

A mesterséges intelligencia (MI) új lehetőségeket teremt a pszichiátria és a pszichoterápia területén. A jövő ígérete a hibrid modell, ahol az emberi empátia és az MI számítási kapacitása egymást kiegészítve szolgálja a mentális egészségügyi ellátás fejlődését.

A krónikus vesebetegség (CKD) a 21. század egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása. Bár a diagnosztikus kritériumok régóta egységesek, a felismerés továbbra is késik, és a betegek többségénél a betegség csak előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra.

A PERT eljárással több ritka betegség (Batten-kór, Tay–Sachs-kór és Niemann–Pick kór C1 típusa) közös kiváltó oka válhat gyógyíthatóvá.

A meglehetősen drámai hazai daganatos halálozási statisztikák oka, hogy a magas incidenciát késői felismerés kíséri, a terápiás válaszok pedig egyénenként változóak. A Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium (NTL) erre a strukturális és tudományos kihívásra adott komplex választ.

Az anafilaxia patomechanizmusa, a diagnosztika és a kezelés alapos ismerete kulcsfontosságú minden orvos számára, hiszen a késlekedés a felismerésben és az ellátásban fatális következményekkel járhat.

A krónikus vesebetegség (CKD) a 21. század egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása. Bár a diagnosztikus kritériumok régóta egységesek, a felismerés továbbra is késik, és a betegek többségénél a betegség csak előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra.

Szendi Gábor legújabb könyve, a Kezelés vagy gyógyítás?, az onkológia rendszerszintű bírálatára épít. A Telex „könyvajánlója”.

Az új endoszkópos fejlesztések egyre változatosabb és hatékonyabb beavatkozásokat tesznek lehetővé, indirekt módon megváltoztatva a sebészeti beavatkozásokat igénylő eltérések sprektumát is – nyilatkozta lapunknak Palatka Károly, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság jövendő elnöke.

Az EB új intézkedésekkel védené az európaiak egészségét, valamint javítaná az egészségügyi ágazat hosszú távú ellenálló és versenyképességét.