Így vélekednek a magyarok az egészségügyi kiadásokról
A magyarok inkább félretennék az egészségükre kapott pluszpénzt, mint szűrővizsgálatokra költenék – derül ki a STADA Health Report 2026 adataiból.
Ha havonta 100 euróval többet fordíthatnának az egészségükre, a magyarok közül a legtöbben későbbi egészségügyi kiadásokra tennék félre az összeget, nem pedig szűrővizsgálatokra vagy vitaminokra költenék – derül ki a STADA Health Report 2026 adataiból. Míg a húsz vizsgált ország átlagában a megelőző szűrővizsgálatok jelentik a legnépszerűbb választást, addig Magyarországon még azok körében is a megtakarítás vezet, akik biztosnak érzik az anyagi helyzetüket.
Mire fordítanánk havi 100 eurót, ha azt kizárólag az egészségünkre használhatnánk fel? A STADA Health Report 2026 húsz országban végzett kutatásában erre is kíváncsi volt. Magyarországon a válaszadók 32 százaléka a későbbi egészségügyi kiadásokra tenné félre a pénzt, 21 százalék vitaminokat és étrend-kiegészítőket vásárolna, 19 százalék pedig megelőző szűrővizsgálatokra költene. Nemzetközi szinten a szűrővizsgálatok vezetnek 28 százalékkal, megelőzve a megtakarítást (26%) és a vitaminokat, étrend-kiegészítőket (16%).
A biztosabb anyagi helyzet sem változtat a sorrenden
Nem meglepő, hogy az anyagi helyzetüket bizonytalanabbnak érzők nagyobb arányban tartalékolnának: Magyarországon 37 százalékuk választaná ezt a lehetőséget, szemben a pénzügyeiket biztosabbnak érzők 29 százalékával. Az viszont már érdekesebb, hogy a megtakarítás az utóbbi csoportban is megelőzi a szűrővizsgálatokat, amelyekre 21 százalékuk költene.
A korosztályos adatokból az is kiderül, hogy a tartalékolás nem csupán az idősebbekre jellemző: a 18-24 éves magyarok 31 százaléka is félretenné a pluszpénzt. A 25-34 évesek körében ugyanakkor a mentális egészség és a jóllét támogatása a legnépszerűbb választás (24%), szorosan megelőzve a vitaminokat és étrend-kiegészítőket (23%), valamint a megtakarítást (21%).
A magyarok komoly problémákat látnak az egészségügyi ellátásban
A STADA Health Report 2026 eredményei azt mutatják, hogy a magyarok számos nehézséget érzékelnek az egészségügyi ellátásban. A válaszadók 79 százaléka említette a hosszú várakozási időket és az egészségügyi szakemberhiányt a rendszer kihívásai között, míg a húsz ország átlagában 67 százalék ez az arány. Az elérhető árú egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzáférést pedig a magyarok 61 százaléka tartja problémának, szemben a 43 százalékos nemzetközi átlaggal.
Érthető, hogy az emberek szeretnének felkészülni a váratlan egészségügyi kiadásokra, különösen akkor, ha bizonytalannak érzik, milyen ellátáshoz és milyen feltételekkel juthatnak hozzá. Ugyanakkor fontos, hogy a jövőre való felkészülés ne csak az anyagi tartalékokról szóljon. Az egészségügyi szakma közös feladata, hogy minél többen tisztában legyenek a rendszeres szűrővizsgálatok jelentőségével, hiszen a betegségek korai felismerése sok esetben jelentősen javíthatja a kezelés esélyeit – mondta Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezető igazgatója.
