A glaucoma világszerte az irreverzibilis vakság vezető oka, és a betegek száma folyamatosan növekszik. A korai felismerés alapvető jelentőségű, mivel a glaucomás opticus neuropathia hosszú ideig tünetmentesen progrediálhat, a már kialakult károsodás pedig visszafordíthatatlan.
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben mesterséges intelligencia is segíti az orvosokat. A rendszer 2026. január elejétől november elejéig több mint 40 ezer mellkasröntgen-felvételt elemzett.
A JAMA Network Open folyóiratban jelent meg az a vizsgálat, amelyben a kutatók azt elemezték, miként függ össze az objektíven mért fizikai fittség és az összes okból bekövetkező halálozás idősebb, 65 év feletti felnőttek körében.
A génterápia mára a klinikai gyakorlat szerves részévé vált, ám az áttörés önmagában nem jelent automatikus gyógyulást. Bár a technológiai paletta a génpótlástól a CRISPR-alapú génszerkesztésig rendkívüli módon szélesedett, a siker kulcsa továbbra is a betegkiválasztás, a biztonságosság, valamint a lehető legkorábbi időzítés.
A krónikus vesebetegség (CKD) napjaink egyik legjelentősebb, mégis súlyosan aluldiagnosztizált népbetegsége. A fenntartható egészségügyi ellátás érdekében a hangsúlynak a proaktív szűrésre és a korai kombinált terápiára kell áthelyeződnie.
A daganatos betegségek kezelésének egyik legnagyobb kihívását a tumorok nagyfokú biológiai heterogenitása jelenti, ami szükségessé tette a precíziós onkológiai szemlélet térnyerését. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak a digitális ikrek, a betegek folyamatosan frissülő, dinamikus virtuális reprezentációi.
A mitochondriális medicina a mitochondriális működészavarok felismerésével, molekuláris diagnosztikájával és komplex kezelésével foglalkozó, gyorsan fejlődő terület.
Európa éppen most kapcsol magasabb fokozatba, a következő lépésekről pedig november 25-én a budapesti Digital Health Summit szakmai előadói is beszámolnak.