Reprezentatív szűrővizsgálatokat kellene végezni a vérzsír-, vérnyomás-, vércukorszintek tekintetében – emelte ki lapunknak az ESC 2025 Kongresszusa témái közül dr. Nagy Viktor, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológia Klinikájának osztályvezető főorvosa.

Az alvászavar számos negatív következménnyel jár: rontja az életminőséget, hangulatzavarokat és nappali álmosságot okoz, kognitív teljesítményromláshoz vezet, valamint jelentős gazdasági teherrel jár.

A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia. 

A GLP-1 és GIP receptorokra ható gyógyszerek képesek lehetnek csökkenteni az alkoholfogyasztás iránti vágyat, ezáltal új irányt nyithatnak az addiktológiai terápiák fejlesztésében.

Kutatók a RECHARGE klinikai vizsgálat eredményeit elemezve olyan új ismeretekre tettek szert, amelyek segíthetnek az orvosoknak az autizmussal, ADHD-val és más neurológiai rendellenességekkel küzdő gyermekek jobb differenciáldiagnózisának elvégzésében.

A humán metapneumovírus (hMPV) jelentős szerepet játszik a légúti fertőzések kialakulásában. A betegség diagnosztikai lehetőségeinek meghatározása és a kezelési stratégiák optimalizálása hozzájárulhat a betegség teljes körű gyógyításához.

A pitvarfibrilláció (PF) kialakulásának kockázati tényezőjeként azonosított betegségek prevalenciája, beleértve a magas vérnyomást és a cukorbetegséget, az idősödő lakosság körében növekszik. Ezért a PF-et különösen az idős populációra jellemző állapotként határozták meg.

A felnőttkori ADHD és annak kezelésére vonatkozó ismeretek és terápiás lehetőségek terén jelentős fejlődésnek lehetünk tanúi.

A neurokognitív zavarok egyre nagyobb kihívás elé állítják az egészségügyi ellátást. Hazánkban is aluldiagnosztizált, hiányosan felismert, hiányosan kommunikált, alulkezelt és alulgondozott a demencia. A háziorvosok szerepe kiemelkedő a korai felismerésben és a demenciával élők gondozásában. A kompetenciahatárok betartása mellett növelni kell a rizikócsoportba tartozók szűrési gyakoriságát, a betegvezetésben javítani kell a kognitív, a pszichés és viselkedési (BPSD) tünetek kezelési gyakorlatát a háziorvosok körében.