A stroke világszerte népbetegség, és a hosszú távú fogyatékosság vezető oka, így kiemelt jelentősége van a minél korábban elkezdett, hatékony rehabilitációnak. A rehabilitáció célja a betegek funkcionális képességeinek helyreállítása és a fogyatékosság mértékének csökkentése.
Egy régi-új molekula, a Hevin nemcsak visszafordítja a kognitív károsodást, de az asztrociták szerepének feltárásában is hasznos lehet, írja az OTSZ Online.
Medical Online >> Rovatok >> JOGOSÍTVÁNY IDŐS KORBAN – Kinek van elsőbbsége?
2025-04-09
Az időskor önmagában nem jár együtt sem demenciával, sem a gépjárművezetői képességek elvesztésével, de mindkét kockázat meredeken nő az életkorral. Mint ahogyan az enyhe kognitív zavar és az enyhe demencia közötti határvonal, úgy a gépjárművezetői képesség megléte vagy hiánya közötti határvonal sem egyértelmű.
A BMJ Mental Health folyóiratban jelent meg a japán Kagoshima University kutatóinak cikke, amely szerint a kognitív viselkedésterápia bizonyítottan javítja a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) tüneteit, így ígéretes nem farmakológiai kezelési módot kínál.
A neurokognitív zavarok egyre nagyobb kihívás elé állítják az egészségügyi ellátást. Hazánkban is aluldiagnosztizált, hiányosan felismert, hiányosan kommunikált, alulkezelt és alulgondozott a demencia. A háziorvosok szerepe kiemelkedő a korai felismerésben és a demenciával élők gondozásában. A kompetenciahatárok betartása mellett növelni kell a rizikócsoportba tartozók szűrési gyakoriságát, a betegvezetésben javítani kell a kognitív, a pszichés és viselkedési (BPSD) tünetek kezelési gyakorlatát a háziorvosok körében.
Érdekes módon a funkcióromlás objektív módszerekkel mérhető, de szubjektív tünetek nem feltétlenül alakulnak ki, vagyis a beteg nem biztos, hogy tudatában van állapotának.
A stroke ellátása jelentős mértékben fejlődött az utóbbi évtizedekben. Az agyérkatasztrófát követő periódusban gyakran alakulhatnak ki neuropszichiátriai kórképek, ezek közül a poststroke-depresszió a leggyakoribb.