Egyedülálló vizsgálatban elemezték a testmozgás változatossága és a hosszú távú egészségügyi kimenetelek közötti korrelációt, számol be a hvg.hu.

Az élethosszig tartó szellemi aktivitás – az olvasás, írás vagy nyelvtanulás – az egyik leghatékonyabb pajzs a kognitív hanyatlás ellen, írja a hvg.hu.

A Népszava egészségpolitikai podcastje, a Szike új epizódjában Vitrai József népegészségügyi szakértő és Babai László életmódorvos beszél arról, hogy egyetlen tabletta sem tud ennyi jótékony hatást egyszerre.

A Yale University kutatóinak részleteiben sikerült feltárniuk a testmozgás onkológiai jelentőségét, vagyis azt, hogy miként növeli a mozgás a glükóz és az oxigén felvételét a váz- és szívizomban, ezáltal megakadályozva, hogy a daganatsejtekhez jusson a szükséges energia.

Gyulladáscsökkentő hatása révén a mediterrán étrend követése szignifikánsan csökkenti a hiperaktív hólyag szindróma kialakulásának a kockázatát – és meglepő módon a mérsékelt sörfogyasztás is hasonló hatást eredményez.

ACEASEFIRE randomizált, kontrollált vizsgálat másodlagos elemzése az e-cigaretta- és dohányhevítőrendszer (HTP) maximális oxigénfelvételre gyakorolt hatását értékelte, amely a kardiovaszkuláris fittség egyik kulcsfontosságú mutatója.

A JCO Precision Oncology folyóiratban június 24-én jelent meg a Mayo Clinic kutatóinak cikke, amelyben a petefészekrák korai diagnosztikájában értek el új, biztató eredményeket. A petefészekrák kialakulásának okáról mind a mai napig keveset tudunk, és még nincs mód a korai felismerésére.

A mágikus napi 10 ezer lépést gyakran tartják a varázsszámnak, azonban ez egy japán marketingkampányból származik, írja az ATV.

A jelenlegi prognosztikai módszereknél pontosabbnak bizonyult a betegek korábbi mammográfiás felvételeit is feldolgozó mesterséges intelligencia (AI) algoritmus.

A címben szereplő kérdés nem új keletű, M. Fisher már a Brit Diabétesztársaság kongresszusán, 1996-ban Dublinban tartott „state of the art” előadásában provokatívan azt javasolta, hogy a cukorbetegséget úgy kellene definiálni, mint „korai szív- és érrendszeri halállal járó állapot, amely krónikus hiperglikémiával jár, és akár vaksággal és veseelégtelenséggel is járhat”. Azóta is sokan idézik, kifejezve, hogy a cukorbetegek jelentős hányada szenved kardiovaszkuláris betegségben, a szív-ér rendszeri betegség a halálozás leggyakoribb oka cukorbetegségben. A 2-es típusú diabétesz jelentős kockázati tényező a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában. Azonban nem lehet egyenlőségjelet tenni a kardiovaszkuláris betegség és a diabétesz közé. A 2-es típusú diabétesz mint összetett anyagcserezavar sokkal kiterjedtebben érinti a szervezetet, szinte minden szervét, szövetét. Számos kórfolyamatot elindítva, vagy felgyorsítva vezethet szövődményekhez, melyek között a szív-ér rendszert érintőek a gyakoriságuk és magas halálozási kockázatuk miatt bírnak kiemelkedő jelentőséggel. A kardiovaszkuláris betegségek a szív és az erek rendellenességeit foglalják magukban, kialakulásukban fontos szerepük van az anyagcsere-betegségeknek. A svéd diabéteszregiszter adatai alapján az utóbbi évtizedekben csökkent a 2-es típusú cukorbetegek szív-ér rendszeri szövődmények miatti halálozása, azonban még így is jelentősen magasabb az átlagpopuláció halálozási adataihoz viszonyítva. A csökkenésben jelentős szerepe van az újabb antidiabetikumoknak és kezelési elveknek.