Egy foniáter ünnep- és hétköznapjai – az MTA külső tagja, Hacki Tamás székfoglalója, aki a hangszálakat rugókra kötött kockákkal modellezi.

A 2017-ben Nobel-díjjal elismert krio-elektronmikroszkópia módszere várhatóan átírja a biokémiát, az immunológiát, a genetikát, szinte minden biomolekuláris tudományágat.

A post-Covid betegek tüdőelváltozásainak utánkövetése miatt a jövőben növekedni fog a low-dose mellkas CT-vizsgálatok száma.

Egyedülálló fejlesztés az orvostudományban a női szaporító szervrendszer működését szimuláló készülék, amelyet az Egészségkalauz mutat be.

Szemben azzal, amit a társadalom gondol róluk, a számítógépes játékok kedvelői az átlagnál gyakrabban végeznek testmozgást – derül ki a Chio Mozdulj Gamer felméréséből.

Új módszert dolgoztak ki amerikai tudósok a molekulák "jobb- vagy balkezűségének" a megállapítására: az eljárás előmozdíthatja új gyógyszerek kifejlesztését is.

A gyulladásos bélbetegségek, ezen belül elsősorban a Crohn-betegség ellátásában kiemelkedő szerepük van az egyes képalkotó eljárásoknak. Mit tegyünk, mit tehetünk az endoszkópián túl? Az utóbbi években, az egyre agresszívebb kezelési eljárásokkal párhuzamosan az érdeklődés középpontjába került a betegkövetési stratégia, monitorizálás újragondolása is.

Egy ír polihisztor, William Molyneux 1688-ban azt a kérdést tette fel levélben John Locke, angol filozófusnak, hogy ha egy vak ember váratlanul látni kezdene, akkor felismerne-e a szemével egy olyan tárgyat, amit addig csak tapintással érzékelt. A válasz nemcsak a filozófusokat, hanem az idegkutatókat is érdekelné. Most kutatók, akik vak gyermekeken olyan műtétet végeznek, ami visszaadja a látásukat, azt állítják, hogy megtalálták a választ Molyneux kérdésére. A felelet „nem”, de egy kis csavarral.