A kutatások sok szálon futnak a teljesen kísérletes molekuláris vizsgálatoktól a klinikai transzlációs tanulmányokig – nyilatkozta lapunknak Nagy György professzor, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának igazgatója.
Új laboratóriumi módszert fejlesztettek, amelynek segítségével az orvosok mostantól gyorsabban diagnosztizálhatják azokat a betegeket, akiknél immunrendszeri genetikai rendellenesség gyanúja merül fel, és akik állapotát, ritka betegségét esetleg évek óta nem sikerült pontosan meghatározni.
A 2024-es GINA (Global Initiative for Asthma) ajánlások számos fontos újítást vezettek be a diagnosztika és a kezelés terén. Cél a személyre szabott, fenotípusalapú megközelítés előtérbe helyezése.
Az E-HIPI modell képes megbecsülni a kétéves progressziómentes túlélés (PFS) esélyét, és segítséget nyújt a személyre szabott kezelési tervek kidolgozásában.
A Nature Communications folyóiratban megjelentek szerint a TACIT algoritmus alkalmazásával el lehet majd dönteni, hogy egy adott beteg hogyan fog reagálni egy kezelésre, vagy érdemes-e bevonni egy klinikai vizsgálatba.
A Point of Care (POC) tesztek előnye, hogy azonnali eredményt adnak, ami elősegíti a gyorsabb diagnózis felállítását, azonnali terápiás döntések meghozatalát, valamint a betegek pontosabb követését.