A daganatos betegségek kezelésének egyik legnagyobb kihívását a tumorok nagyfokú biológiai heterogenitása jelenti, ami szükségessé tette a precíziós onkológiai szemlélet térnyerését. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak a digitális ikrek, a betegek folyamatosan frissülő, dinamikus virtuális reprezentációi.

A Magyar Nephrologiai Társaság (MANET) a Debreceni Egyetemen rendezi meg 41. nagygyűlését október 15-e és 17-e között. Lapunk  dr. Kárpáti Istvánnal, a Magyar Nephrologiai Társaság elnökével készített interjút.

A Debreceni Egyetemen 2024 óta alkalmazzák a Da Vinci robotsebészeti rendszert. Az eddigi tapasztalatokról, valamint a robotsebészetben rejlő lehetőségekről számoltak be a szakemberek.

A 3D modellek akár próbabeavatkozásokhoz is használhatók, lehetővé téve a műtéti technikák előzetes gyakorlását, például a csavarok vagy fúrási pontok optimális helyének meghatározását.

A kísérleti egerek közel felénél eltűntek a rákos sejtek, és ez az állapot a kezelés után egy évvel is fennmaradt, nem tért vissza a daganat, írja a hvg.hu.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Az orvosok kétharmadát próbálta valaki ismeretség alapján befolyásolni az elmúlt egy évben, miközben a hálapénz a 2021-es tiltás óta a korábbi töredékére szorult vissza – ez derül ki a K-Monitor és a Magyar Orvosi Kamara kutatásából.

Egy emlődaganatos beteg történetéből néhány hét alatt magán- és közellátási botrány, adatvédelmi ügy, intézményvezetési vita és politikai történet lett. Az Országos Onkológiai Intézet vezetése eddig jobbára csak közleményekben reagált. A MedicalOnline-nak most Dank Magdolna főigazgató és Mátrai Tamás orvosigazgató többórás beszélgetésben, dokumentumokat és hivatalos levelezéseket is bemutatva válaszolt az eredeti cikkben megfogalmazott állításokra.

Az elmúlt napokban az Országos Onkológiai Intézet (OOI) körüli állítólagos visszaélések kerültek a hazai egészségügyi nyilvánosság középpontjába. Az azóta előkerült dokumentumok és nyilatkozatok alapján azonban egyre kevésbé egy mellműtét vagy annak finanszírozása tűnik a történet legfontosabb elemének.

A Semmelweis Egyetem hat karán és Doktori Iskolájában mintegy 4400 új hallgatóval kezdődött meg a 2026/27-es tanév.