Míg az immunterápiás fejlesztések eddig elsősorban a T-sejtekre összpontosítottak, lehet, hogy a B-sejtek egy csoportja hoz majd áttörést, írja az OTSZ Online.

A PPARβ/δ jelátvitel célzott kezelése ígéretes megközelítés lehet a T-sejtek által közvetített daganatellenes immunitás javításában.

Alacsony toxicitást és jó tumorkontrollt mutattak in vivo körülmények között is az IL-21 citokint expresszáló génmódosított NK sejtek.

A glükagonszerű peptid-1 (GLP-1) immunmoduláns szerepet is betölt, így számos kórkép lefolyására lehet hatással.

Amerikai kutatók olyan immunsejteket fedeztek fel, amelyek univerzálisan, közvetlenül képesek a ráksejtek elpusztítására, közli az OTSZ Online.

Öngyilkos, a killer T-sejteket a tumorok belsejébe hívó génmódosított baktériumok ígéretes eredményeket mutattak, közli az OTSZ Online.

A JIA pontos oka és patomechanizmusa mindmáig ismeretlen, kialakulásában genetikai és környezeti tényezők együttes hatását feltételezik.

A májat ért karcinogén és gyulladáskeltő hatások májkárosodáshoz vezethetnek, melyek aztán visszahatva ronthatják a szerv funkcionális állapotát.

In vitro körülmények között, rágcsáló-xenograftmodellekben kimutatták, hogy a CLL-sejtek túlélése és növekedése az aktivált CD4⁺ T-sejtek működésének függvénye.

A Janus-kinázoknak négy tagja ismert (a JAK1, a JAK2, a JAK3 és a TYK2), melyek központi szerepet töltenek be számos citokinreceptor jelátvitelében. A receptorok ligandkötését követően a JAK fehérjék aktiválódnak és foszforilálják a „Signal Transducer and Activator of Transcription” (STAT) transzkripciós faktorokat, melyek a sejtmagba jutva a DNS-hez kötődve számos citokin és egyéb gyulladásos mediátor génexpresszióját regulálják, ezáltal befolyásolva az immunműködéseket.