A cikk célja, hogy megismertesse az olvasót az utazási medicina sokszínű, megelőző és gyógyító feladatával, valamint kedvet csináljon ennek a tudományágnak az elsajátításához. Az eddigi gyakorlat szerint a megyei – az átszervezést követően - a regionális ÁNTSZ lát el utazókat. Ezzel párhuzamosan, mind több háziorvos vesz rész gondozottainak utazás előtti felkészítésében. Tekintettel arra, hogy postgraduális képzésként utazási medicina curriculum eddig nem volt, az Országos Epidemiológia Központ és az Infektológiai Tanszék gondozásában, 2008 novemberében 60 órás tanfolyam indul (www.convention.hu), annak érdekében, hogy az egész ország területén egységesen magas színvonalú tájékoztatást és ellátás tudjanak nyújtani a kollégák pácienseiknek utazás előtt és hazaérkezés után.

Január elsejétől hatályos a 52/2006. (XII. 28.) EüM rendelet, amely tételesen felsorolja, mely kórállapotok, illetve tünetek tartoznak a sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatások körébe. Ez alapján kell döntenie a kezelést végző orvosnak arról, hogy betege mentesül-e a vizitdíj fizetése alól. A jogszabály harmincegy kórképet, állapotot jelöl meg. Ezek a következők: az életet veszélyeztető vagy maradandó egészségkárosodás veszélyével járó (külső vagy belső) vérzés; az átmeneti keringés- és/vagy légzésleállással járó állapotok (pl. embolia, Adams– Stokes–Morgagni-szindróma, syncope, fulladások, életet veszélyeztető ritmuszavarok, klinikai halál állapota); az életveszélyes endokrin- és anyagcsere-állapotok, a folyadék- és ionháztartás életveszélyes zavarai; a központi idegrendszeri kompresszió veszélyével járó kórképek (pl. agyödéma, fejfájás, szédülés, tumor, gyulladás, fejlődési rendellenesség, trauma); az eszméletlen állapotok, a status epilepticus és tüneti görcsrohamok; a hirtelen fellépő látászavar, látásvesztés, a „vörös szem”, szemsérülés; a szepszis, a magas halálozású vagy súlyos szövődmények kialakulásának veszélyével járó hirtelen fellépő vagy progrediáló, nem sebészeti betegségek és érkatasztrófák ellátása; a szülés, koraszülés, lepényleválás, súlyos terhességi toxémia, eclampsia, újszülöttellátás, akut nőgyógyászati vérzés; a sokkmegelőző és sokkos állapotok, életveszélyes allergiás és anaphylaxiás állapotok, szisztémás és poliszisztémás autoimmun betegségek krízisállapotai; az immunrendszer fokozott vagy kóros működésén, illetve a csontvelői vérsejtképzés elégtelenségén alapuló heveny vérsejthiány-állapot; a veleszületett vagy szerzett véralvadási zavar alapján létrejövő heveny életveszély; az akut légzési elégtelenség, légúti szűkület (pl. gégeödéma, asztmás roham, idegentest, fulladás); a mérgezések; az akut hasi katasztrófák és azok képében jelentkező, nagy fájdalommal, görcsökkel járó kórképek (pl. bélelzáródás, appendicitis, perforatio, méhen kívüli terhesség, petefészekciszta megrepedése, tuboovarialis tályog, kocsánycsavarodott ciszta, kizárt sérv, epegörcs, vesegörcs, vérvizelés); az égés-fagyás (III–IV. fokú és nagy kiterjedésű I–II. fokú, és/vagy az életminőség szempontjából különösen veszélyeztetett testtájat vagy a légutakat érintő); az elsődleges sebellátás; a testüregek (koponya, mellkas, has) és parenchymás szervek (szív, tüdő, lép, máj, vese) sérülése; a Compartement-szindrómák; a nyílt törések és decollement sérülések; az amputációk (replantációs lehetőségekkel vagy azok nélkül); a súlyos medencegyűrű-törések; a politraumatizáció, többszörös sérülések; a búvárbalesetek, magassági betegség, keszonbetegség, barotrauma; az áramütés, elektrotrauma; a hő- és hidegártalom, kihűlés, hypothermia, hyperthermia, napszúrás, hőguta; a súlyos akut sugárártalom és sugárbetegség; az öngyilkossági kísérlet és szándék, mentális állapottal összefüggő közvetlen veszélyeztető állapot; a heveny pszichés zavarok, pszichózisok; azon infektológiai kórképek, amelyek önmagukban vagy szövődményeik révén az életet veszélyeztető állapotot idéznek elő.