Várhatóan szigorú ellenőrzésre számíthatnak azok az egészségügyi intézmények, amelyek egymás között igyekeznek megállapodni (vagy már megállapodtak) a területi ellátási kötelezettségről, illetve a teljesítményeknek gátat szabó volumenkorlát (tvk) átadásáról – derült ki az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának szerdai ülésén. Mikola István ex-miniszter (Fidesz) a csaknem három hónaposra sikerült nyári szünetről visszatérvén ugyanis nem kevesebbet állított, minthogy „zajlik a tvk-val az adok-veszek – politikai befolyásukkal élő, magukat professzornak nevező urak között.”

A vizsgálatok költsége 5-10 éven belül megtérül Szinte valamennyi daganatos betegség kezelésének eredménye attól függ, milyen stádiumban ismerik fel a kórt. Ehhez elengedhetetlen a rendszeres szűrővizsgálat. Az időben diagnosztizált elváltozás nagy valószínűséggel nem ad metasztázisokat, így mind a terápia, mind pedig a beteg rehabilitációja jobb eredményekkel kecsegtet. Az első, szervezett szűrés Magyarországon a 2001 decemberében indult, kétévenként ajánlott emlőszűrés, amely a 45-65 éveseket célozta meg. Bár a nemzetközi gyakorlat 70 százalékos részvételi arányt ír elő, óriási eredmény, hogy már a bevezetés évében a megszólítottak mintegy 60 százaléka részt vett országosan a vizsgálatokon. Megyénként azonban nagy különbségek mutatkoztak. Szabolcs-Szatmárban a megkeresettek 70 százaléka elment mammográfiára, míg Békésben 30 százalék alatti volt a megjelenési arány. Ez utóbbinál Hargitai Réka, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium népegészségügyi főosztályának vezető helyettese szerint figyelembe kell venni, hogy nem tudtak mammográfiás centrumot kialakítani, annak ellenére, hogy a célszerű az lenne, ha megyénként legalább egy állomás a nők rendelkezésére állna. Még akkor is, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megtéríti az utazás költségeit, s a tervek között szerepel néhány mobil szűrőállomás kialakítása is. A méhnyakrák szűrésére már a hatvanas évek óta létezik ajánlás, a nőgyógyászatokon rutinszerűvé vált a kenetvétel. A szervezett vizsgálatokat 2003. szeptember végén kezdték meg a 25–65 év közötti nők körében, akik – többek által vitatottan – háromévente kapják kézhez a meghívó levelet. Mivel a vizsgálat nem igényel speciális műszerparkot, az országban bármelyik szakrendelőt fel lehet keresni. A szűrés eredményességét bizonyítja a finn példa, ahol hosszú évek óta szervezik a vizsgálatokat, s ma már csupán néhányan halnak meg ebben a betegségben. Hazánkban viszont még majdnem 500 nő esik évente a méhnyakrák áldozatául.