Medical Online >> Rovatok >> Egészségügy – politika és üzlet
2026-11-03
Eredetileg nem a magyarországi lombikbébi-ellátás kacskaringós történetével, a magánszolgáltatók térnyerésével, majd az államtól kiszervezett ellátás állami visszavásárlásának különös körülményeivel kívántam folytatni a MedicalOnline hasábjain megjelent, ezidáig a takarítást, radiológiát és élelmezést bemutató cikksorozatomat.
Medical Online >> Rovatok >> Egészségügy – politika és üzlet
2026-10-20
Múlt héten egy interjúban beszéltem arról, milyen nyomás nehezedett az egyetemre, hogy politikai kapcsolatokra hivatkozó vállalkozások jussanak megbízásokhoz. Az élelmezés története mutatja, hogy a szakmaisághoz való ragaszkodás pénzben is megérte.
Medical Online >> Rovatok >> Egészségügy – politika és üzlet
2026-09-29
Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]
Bár nőttek a magánszolgáltatók árbevételei, négy év alatt lefeleződött a profit, ami 12 százalékról hatra esett vissza – a többi között ez is kiderült a VIII. Nagy Magánpraxis Napon, ahol az is elhangzott, már túl sok a szereplő a piacon.
A Semmelweis Egyetem (SE) a világ egyik legjobb és legnagyobb tradíciójú orvostudományi egyeteme, a megújult magyar felsőoktatás egyik ékköve, jelentette ki a kulturális és innovációs miniszter.
Felzárkózás helyett leszakadás történt az egészségi állapot és az egészségügyi kiadások tekintetében az elmúlt évtizedekben Magyarországon, az ágaza helyzetén a reform és kiadásnövelés együttesen javíthatna. A többletköltéshez gazdasági növekedés is kellene, ami azonban elmarad a kormány optimista becsléseitől.